A 2021. évi adójogszabály változásokkal kapcsolatban benyújtott T/13258-as törvényjavaslattal kapcsolatban a Gazdasági Bizottság a részletes vitát lefolytatta és lezárta. A közeljövőben várható a törvényjavaslat elfogadása és kihirdetése. A változások a helyi adókkal kapcsolatban 3 pontban foglalhatók össze:
1) Gépjárműadó:
A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. 2021. évről szóló költségvetési törvény értelmében azonban a gépjárműadóból, mint központi adóból származó bevétel a jövő évtől kezdődően teljes egészében a központi költségvetést illeti meg.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak ezen adónemből bevételük nem lesz, viszont az adóztatás költségét az önkormányzatok viselik majd. Ennek megfelelően tehát a törvényjavaslat az adóhatósági jogkört az állami adóhatósághoz telepíti át szemben az eddigiekkel, vagyis a gépjármű tulajdonos vagy üzembentartó szerinti illetékes önkormányzat.
2) Iparűzési adó:
Szokásos piaci ár korrekciója
A társasági adóhoz hasonlóan 2021-től a helyi iparűzési adóalap megállapítása során is szükséges lenne alkalmazni a szokásos piaci ár miatti kiigazítást a kapcsolt vállalkozásoknál. Az olyan transzferár kiigazítás, amely adóalap csökkentést eredményez, kizárólag nyilatkozat függvényében lenne alkalmazható, vagyis csak akkor, ha a másik fél nyilatkozik róla, hogy a kérdéses összeggel megemeli az adóalapját.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett jogalany a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette. (12) A (11) bekezdés szerinti korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti.”
Adóalap-megosztás
január 1-től módosulnak az iparűzési adóalap megosztásának szabályai. A jelenleg hatályos szabályok alapján a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják.
Ettől a szabálytól eltérően a gépkocsit tartós bérletbe vagy lízingbe adók esetében a gépkocsik eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kellene majd figyelembe venni.
Ideiglenes tevékenység mentessége
A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó
3) Bevallások rendje:
Lényegében módosul és egyszerűsödik a helyi iparűzési bevallások rendje, hiszen a jövő évtől kezdődően a NAV felé kell a helyi iparűzési adóbevallásokat benyújtani. A törvényjavaslat egyúttal gondoskodik arról is, (a Htv.-be illesztendő 42/I. §-sal) – hogy a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok ne legyenek önkormányzatonként különbözőek. Ezért e nyomtatványokat 2021-től az adópolitikáért felelős miniszter honlapján lehet majd megtalálni.
