Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Változhat a KRESZ, az autósoknak jobban kell majd vigyázni


Meglehetősen ambiciózus tervekkel indít a hosszú távú, 2030-ig tervező Nemzeti Kerékpáros Stratégia, amit az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ készített, több civil szervezet közreműködéséve – írja a Vezess.hu. A hírt hétfőn jelentette be Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár és pár részletet is kiemelt a közel 150 oldalas, egyelőre csak két nyomtatott példányban létező, de online bárki számára elérhető kiadványból, ami rögtön így kezdődik: “Magyarországon 2030-ban a kerékpározás gyors, biztonságos, hozzáférhető és gazdaságos, így vonzó alternatívát jelent a mindennapi közlekedésben, ezen felül a legkedveltebb szabadidős eszköz is egyben. Így Magyarország Kelet-Közép-Európa elsőszámú kerékpárosbarát országa lesz”

A 2023 és 2030 közötti időszakban a kerékpáros stratégiában szereplő feladatok megvalósítására 248 milliárd forintra lenne szükség. Ebből 100 milliárdot fordítanának a mindennapi kerékpározásra, 117 milliárdot a turizmus, rekreáció fejlesztésre, és 16,3 milliárdot a közlekedésbiztonság javítására. 2030-ra szeretnék elérni, hogy a lakosság 35 százaléka használja hetente több alkalommal is a kerékpárt, mint fő közlekedési eszközt. Ez a jelenlegi trendek ismeretében elég merész vállalás, hiszen a 2018-óta, kétévente végzett felmérés legfrissebb kiadásában lévő ábra szerint – Így bringázik Magyarország 2022 – Magyarországon 2018 óta egy százalékkal csökkent a mindennapokban elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, 17-ről 16 százalékra. De nem csak a bringások aránya csökkent, a motorizált közlekedési módok – autó, motor, tömegközlekedés – használatának aránya is visszaesett, 70-ről 67 százalékra. Az ezekből a kategóriákból eltűnt közlekedők nagy része gyaloglásra váltott, de a “nem jár sehova” címkéjű sáv is nőni látszik.

A közúthálózat kerékpározhatóvá tételénél felmerült, hogy a gépjárműforgalom mennyiségét és sebességét is csökkenteni kellene ott, ahol nem valósítható meg a fizikailag is elkülönített kerékpársáv. Tegyük hozzá, hogy a sűrűn beépített városokban az új kerékpárutak létesítése csak más közlekedési módok kárára történhet, ami feszültséget, a dugók növekedését is okozhatja, így csak indokolt esetben érdemes újraosztani ezeket az útfelületeket, és monitorozni, hogy hozták-e az elvárt pozitív változásokat. Ha nem, akkor nem érdemes hozzájuk mindenképpen ragaszkodni.

30-as zónában valószínűleg sokan szívesebben kerékpároznának akár gyerekkel is. Az új bringautakat is az igényeknek megfelelően kellene kialakítani, az irányhelyesség, az útburkolat minősége mellett figyelembe venni például a cargo, vagy éppen mozgáskorlátozottaknak készült, különleges kerékpárok extra helyigényét is, a városokban pedig a vonalas fejlesztések helyett hálózatos, összefüggő, nagyobb rendszerek kialakítása lenne ideális. Emellett olyan kerékpáros gyorsforgalmi utakat is szeretnének megvalósítani, amin a városi, elővárosi, akár több tíz kilométeres ingázás is megoldható lehetne.

Persze nem csak megépíteni, hanem karbantartani is szükséges ezeket az utakat. Jelenleg 9000 km hosszú a kerékpáros úthálózat, ennek nagy része a települések önkormányzatainak kezelésében van. A Magyar Közút Zrt. 1100 kilométernyi szakaszt kezel, ennek a karbantartását végzi, 2022-től évi 1,5 milliárd forintos keretből.

További részleteket a Vezess.hu cikkében olvashat


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük