
Ez hatalmas segítség lesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, amelyek alapvetően a rendszeresen befizetett tagdíjakból finanszírozzák a működésüket, ennek egy meghatározott hányadát vonhatják le a saját kiadásaikra. A törvény úgy rendelkezik, hogy évi 10 ezer forintos befizetésig a fedezeti alapba kell utalni a befizetett tagdíjak legalább 90 százalékát, afölött pedig minimum a 94 százalékát, vagyis egy pénztár egy havi 10 ezer forintos tagdíjat fizető tagtól évente legfeljebb 7600 forintot vonhat le a működésére. Ennél kevesebbet is levonhatnak, sok pénztár magasabb arányban utal át a befizetésekből a tagok egyéni számlájára, a fedezeti alapba.
40 százalék még mindig nem fizet tagdíjat
A tagok mintegy 40 százaléka viszont egyáltalán nem fizet tagdíjat, a jogszabály az ő esetükben úgy rendelkezik, hogy a minimális tagdíjbefizetés utáni működési elvonást náluk a pozitív hozam terhére érvényesíthetik a pénztárak. Ez azért igazságos megoldás, mert ellenkező esetben a fizető tagokra hárulna a pénztár teljes működésének a finanszírozása, míg a nem fizető tagok ingyen vehetnék igénybe a szolgáltatásokat – magyarázza Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) főtitkára.
Ezzel a lehetőséggel élt is az önkéntes pénztári szektor, évente egymilliárd forintos nagyságrendben jutottak így működési forráshoz a pénztárak. 2019-ben például 1,445 milliárd, a covid által sújtott 2020-ban viszont már csak 978 millió, majd 2021-ben 1,238 milliárd forint volt a nem fizető tagok hozamából érvényesített elvonás. 2022-ben azonban már ennek az összegnek csupán a töredékét, 149 millió forintot tudtak a jogszabályok alapján levonni a pénztárak, így nem is meglepő, hogy működési szinten 1,66 milliárd forintos rekord veszteséggel zárt a szektor.
Pótolhatják a tavaly kieső bevételt
Ha a jogszabálytervezet átmegy a majd a törvényhozáson, akkor innentől kezdve az elkövetkezendő egy éves időszak hozamaiból kipótolhatják a pénztárak a korábbi elmaradást. A rendelkezés alapján a minimálbér 5 százalékának megfelelő tagdíj után érvényesíthető összeget lehet legfeljebb levonni, vagyis a tavalyi 200 ezres minimálbér után havi 10 ezer forintos tagdíjjal számolva 7600 forinttal csapolhatók meg a nem fizetők számlái.
A pénztárakban nemrég még a tagok mintegy fele számított nem fizetőnek, ez az arány azonban folyamatosan csökken. Az újonnan belépő tagok rendesen fizetnek, 20 ezer forint körüli átlagos tagdíjakat vállalnak. A nyugdíjba vonult tagok pedig rendszerint felveszik a megtakarításukat. A pénztárak dönthetnek úgy is, hogy a nem fizető tagok tagságát megszüntetik, de ez nem jellemző, általában csak azoknál tesznek így, akiknek tényleg 0 forint az egyenlegük – mondja Kravalik. Egy ilyen tagságmegszüntetés nagyobb egyenleg mellett fájdalmas lenne a pénztártag számára, a felvett összegből ugyanis adót és járulékokat vonnak le.
A pénztártagoknak nem érdemes ezt a megoldást választani, még akkor sem, ha elégedetlenek az elmúlt időszak hozamaival. Hosszútávon ugyanis a nyugdíjpénztárak eddig 2-3 százalékos reálhozamot értek el, a rossz évek veszteségeit általában gyorsan ledolgozták.
Emellett a pénztári megtakarítás kamatadómentes, sőt a befizetésekre még személyi-jövedelemadó-kedvezmény is igénybe vehető. Az egyéni számlákon lévő megtakarítás pedig örökölhető, sőt ha kedvezményezettet ad meg a pénztártag, akkor a hagyatéki eljárást sem kell megvárniuk az örökösöknek ahhoz, hogy hozzáférjenek a pénzhez.