Magyarországon 1,5 millióan küzdenek valamilyen mentális zavarral, becslések szerint a depresszió okozta társadalmi károk összege évente 362 milliárd forintra is tehető. Szakemberek szerint jöhetnek a zöld receptek, a mentális jóllétben ugyan is fontos tényező a természettel való kapcsolat.
Becslések szerint a globális népesség csaknem 10 százaléka szenved különböző mentális zavaroktól, köztük 284 millió ember szorongástól, 265 millióan pedig depressziótól. A major (súlyos) depresszió a WHO, az egészségügyi világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.
Az Európai Unióban (EU) több mint 84 millió mentális zavarral küzdő ember él, Magyarországon a KSH adatai szerint 2019-ben a pszichiátriai gondozásban a betegforgalom 954 ezer fő volt, azaz közel 1 millió orvos-beteg találkozás történt valamilyen mentális probléma miatt – hangzott el a Másfélfok online sajtóklubján.
A magyar lakosság 15,4 százaléka vagyis több mint 1,5 millió ember küzd különböző mentális zavarokkal. A súlyos depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint – mondta Mihók Barbara, a Szegedi Tudományegyetem GTK tudományos munkatársa, ökológus, mentálhigiénés szakember, aki az egyik szerzője annak a tanulmánynak, ami a természet és a lelki egészség kapcsolatáról készült.
Toplistásak, harmadik helyen állunk az EU-ban az öngyilkosságok számában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban Magyarországon százezer lakosra 13-mal több halálozás jutott, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező Máltán.
2000-ben százezer magyar férfira 51, százezer nőre 15 öngyilkosság jutott. 2020-ra ez az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.
Magyarországon a különböző mentális betegségekhez köthető direkt és indirekt költségek becsült összege elérte a GDP 3,12 százalékát, több mint 3 milliárd eurót, mondta Mihók Barbara.
2021-es számítások szerint a major depresszió okozta társadalmi kár hazánkban jóval nagyobb, mint a depresszió kezelésének közvetlen költsége, évente 362 milliárd forintra tehető.
Magyarországon mindeközben az államilag támogatott pszichoterápiás szolgáltatások kapacitásai igen szűkösek, vagyis a rászorulók többsége nem jut megfelelő segítséghez, aki pedig eljut, az legtöbbször saját költségén teszi.
A Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia tavalyi adatai szerint a járvány hatására az ötszörösére nőtt a szorongásos gyermek betegek száma, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett.
