Egy, a magyar kormány által az Európai Unió számára kidolgozott tervezet szerint a kormányzat – a tavaly nyárhoz hasonlóan – ismét változtathat a rezsicsökkentés szabályain.
Mindez a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a REPowerEU nevű fejezetéből derült ki. Az anyagot csak nemrég tették közzé társadalmi egyeztetés céljából, és a Portfolio vette észre.
A portál szerint a tervezet értelmében minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás (évi 2523 kWh) felett. Mint írták, ennek a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy az emberek fogyasztói tudatosságát növeljék, és arra ösztönözzék őket, hogy akkor vegyenek áramot, amikor az olcsó a piacon.
A dokumentum szerint a kormány mindezt középtávon tervezné megvalósítani, konkrét dátumokat nem jelöltek meg. A tervezetben egyébiránt összesen 14 reformot és 14 beruházást vázoltak, és a program célja az lenne, hogy elősegítsék az orosz energiahordozókról való leválást mintegy 2600 milliárd forintnyi uniós forrással – idézi az Index.
Többek között vázoltak egy olyan energiahatékonysági pályázatot is, miszerint 224 milliárd forintból legalább 20 ezer ingatlant megújítanának, és optimalizálnák az energiafogyasztásukat. Ezzel a korszerűsítéssel évente mintegy 171 GWh-t terveznének megspórolni.
A 14 reform közt tételesen az alábbiakat sorolták fel:
- Az energiaközösségek kibővítése;
- Az aggregátorok szerepének erősítése;
- A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében;
- Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez;
- Az okosmérők szabályozásának átalakítása;
- A hidrogén jogi kereteinek biztosítása;
- A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése;
- A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása;
- A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása;
- Hálózati tarifák megállapítása;
- A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása;
- A geotermikus szabályozási keret fejlesztése;
- Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere;
- Zöld készségek.
A 14 beruházás pedig az alábbiakból tevődik össze:
- Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás;
- Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése;
- Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai;
- Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése;
- Ipari parkok energetikai célú zöldítése;
- Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése;
- Zöld technológiák alkalmazása;
- Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései;
- Hidrogén beruházások;
- Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése;
- Földhő hasznosítása;
- Középületek energiahatékonysági fejlesztése;
- Lakosság energiahatékonysági beruházásai;
- Vasúti szakaszok villamosítása.
A dokumentum kiadásának előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlást küldött az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is a helyreállítási terveikkel kapcsolatban – olvasható egyebek mellett.