A magyarországi víziközműrendszer jelenleg katasztrofális helyzetben van, és a vállalkozásokra érvényes februári vízdíjemelés ellenére sem érkezik elegendő forrás a hálózat megfelelő felújítására. A kormány a víziközműszektor államosítása mellett döntött, miközben az akkugyáraknak százmilliárdokat fordít víziközmű-fejlesztésekre – derül ki a 24.hu cikkéből.

A tavalyi állami támogatások is csak a szolgáltatók működőképességét tartották fenn, és a víz- és csatornadíjak befagyasztása miatt a cégek csődközeli helyzetbe kerültek.

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ADATAI SZERINT AZ IVÓVÍZHÁLÓZAT VESZTESÉGE 25-50 SZÁZALÉK KÖZÖTT MOZOG, ÉS A CSŐTÖRÉSEK, ORSZÁGSZERTE PEDIG EGYRE ROSSZABB MINŐSÉGŰ A VEZETÉKES IVÓVÍZ.

A lap szerint kormány által bevezetett céges díjemelések csak rövid távú megoldást jelentenek, és a háttérben zajlik a rendszer államosítása. A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrejöttével a cégeknek kompenzációs alapot kell finanszírozniuk, ami segíthet a hálózati veszteség csökkentésében és a rendszer megújításában. Azonban az idén beérkező források még mindig alig elegendőek ahhoz, hogy megfelelő ütemben lehessen megújítani a víziközmű-hálózatot, különösen, ha a tervezett fejlesztéseket és az ÁSZ által jelzett 3775 milliárd forintos felújítási igényt vesszük figyelembe.

CSAK TAVALY MINTEGY 150 MILLIÁRD FORINTNYI ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VOLT SZÜKSÉGÜK A MAGYARORSZÁGI VÍZIKÖZMŰCÉGEKNEK AHHOZ, HOGY MŰKÖDŐKÉPESSÉGÜKET FENT TUDJÁK TARTANI.

A magyarországi víziközműszektorban jelenleg az állami és önkormányzati cégek közötti tulajdonosi struktúra egyenetlen, és az önkormányzati cégek nagy része nehéz anyagi helyzetbe került. A kormány által bejelentett támogatási programok elsősorban az állami cégeket célozzák meg, és az önkormányzati cégek az államosítás felé haladnak. Az előrejelzések szerint a víziközműszektor hosszú távon teljesen államosítva lehet, hasonlóan a hulladékgazdálkodási rendszerhez és az autópálya-kezelőkhöz.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az akkumulátorgyáraknak szánt költségvetési támogatások a víziközmű-fejlesztésekre irányulnak, miközben az ivóvízhálózat széthulló állapotban van. A politikusok és szakértők szerint a kormánynak szükség van egy átfogó és hosszú távú stratégiára a víziközműszektor megújítására és fenntartható fejlesztésére.

A kormány tavaly áprilisban jelentette be, hogy hálózatfejlesztésre készül a víziközmű-hálózat esetében, valamint országszerte összehangolja a díjszabást. Az indoklás szerint a sok esetben három-négyszeres árazáson belüli különbséget akarják megszüntetni, mindez pedig a vízdíjak és a csatornaköltségek emelkedésével járhat. A rezsicsökkentés miatt 2013 óta a göngyölt inflációs hatás körülbelül 70 százalékos lehetett, miközben a cégek kénytelenek voltak változatlan, rögzített áron adni a vizet a lakosságnak és az intézményi szereplőknek.