A német vállalat ugyanazt a technológiát alkalmazta a tüdőrák elleni védőoltás létrehozására, amit többek között az azóta Nobel-díjas Karikó Katalinnak köszönhet a világ. A szintetikus mRNS-alapú vakcina segített globálisan felvenni a harcot a COVID-dal, így a kutatási terület nagy figyelmet kapott, hiszen további súlyos betegségek leküzdésének lehetőségével is kecsegtetett. A következő nagy áttörés a rák, ezen belül pedig a tüdődaganat leküzdése lehet.

Elindultak az első tüdőrák elleni vakcina klinikai kísérletei az Egyesült Királyságban. Az első oltást egy 67 éves beteg, Janusz Racz kapta meg, egy nemzetközi vizsgálat részeként, ami több országban is zajlik: Nagy-Britannián kívül például az Egyesült Államokban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Spanyolországban és Törökországban is – írja a The Independent.

Az mRNS-alapú vakcinát a német BioNTech fejlesztette ki, és a BNT116 nevet kapta. Úgy működik, hogy aktiválja az immunrendszert, ami ezután felismeri és megtámadja a rákos sejteket.

„Most lépünk be az mRNS-alapú immunterápiás klinikai vizsgálatok izgalmas új korszakába, amely során a tüdőrák kezelését vizsgáljuk” – mondta Siow Ming Lee, a University College London Hospitals (UCLH) onkológiai tanácsadója. A tanulmányt vezető tudós hozzátette: „a tüdőrák továbbra is a vezető halálok a rákos megbetegedések között világszerte. 2020-ban a becslések szerint 1,8 millió ember halt meg miatta”.

Így adagolják a tüdőrák elleni védőoltást

A kísérleti rákimmunoterápiás szert a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére fejlesztették, mivel ez a betegség leggyakoribb típusa. A vakcina „messenger RNS-t” használ, hogy a beteg immunrendszere felismerje az NSCLC-hez kapcsolódó tumormarkereket. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket, amelyek ezeket a markereket hordozzák.

A betegek több héten keresztül számos injekciót kapnak – ezek mindegyike egyedi RNS-szekvenciát tartalmaz. A kísérleti vakcinát kifejezetten arra tervezték, hogy fokozza az immunválaszt, elsősorban a rákos sejtekben található célpontok ellen és minimalizálva az egészséges sejtek károsodásának kockázatát. Ez jelentős különbséget mutat a kemoterápiával szemben, ami gyakran mind a rákos, mind az egészséges sejteket károsítja.

„A megközelítésünk erőssége abban rejlik, hogy a kezelés kifejezetten a rákos sejtekre irányul. Így reméljük, hogy idővel bebizonyosodik: a kezelés hatékony a tüdőrák ellen, miközben más szöveteket érintetlenül hagy” – magyarázta Dr. Sarah Benafif, a UCLH onkológiai tanácsadója.

Az elsődleges – és hazánkban is zajló – vizsgálat a BNT116 biztonságosságát és tolerálhatóságát hivatott megállapítani. A vizsgálatba különböző stádiumú NSCLC-betegeket vonnak be: olyanokat, akik még műtét vagy sugárterápia előtt állnak és olyanokat is, akik késői stádiumú vagy kiújult rákkal küzdenek.

A tanulmány várhatóan körülbelül 130 résztvevőt von be 34 kutatási helyszínen, hét országban.

Racz, aki a vizsgálat első résztvevője, májusban tudta meg a diagnózist, amire reagálva azonnal megkezdte a kemoterápiát és a sugárkezelést. Kedden ugyanakkor megkapta az első BNT116-adagját, amit öt további injekció követett. A jelentések szerint minden egyes injekciót öt perc elteltével adnak be, így az egész folyamat először kb. 30 percet vesz igénybe. A vakcinázás utána hetente folytatódik, hat héten át, majd ezt követően már csak háromhetente kell visszajárni egy-egy injekcióra, valamivel több mint egy évig, összesen 54 héten keresztül.

„Mivel magam is tudós vagyok, tudom, hogy a tudomány csak akkor haladhat előre, ha az emberek hajlandók részt venni az ilyen programokban. Mesterséges intelligenciával foglalkozom, így nyitott vagyok az új dolgok kipróbálására. A családom is utánajárt a vizsgálatnak, és támogatták, hogy részt vegyek benne” – osztotta meg a közleményben az első beteg.

A főoldali kép illusztráció. Forrás: Freepik