Ismét az ügyeleti rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet az orvosokat tömörítő szervezet, és mint írják, a tragikus körülmények között meghalt egyéves kisfiú esetében is lehet rendszerhibára gyanakodni.
Fotó: Facebook
Rendszeres fogyóeszköz-pótlást, átláthatóbb beosztást, illetve gyakorlottabb gépkocsivezetőket szeretnének az orvosok az új ügyeleti rendszerben – többek között ezeket kérik a Belügyminisztériumnak küldött listájukban. A Népszava arról ír, hogy a Magyar Orvosi Kamara a januárban életbe lépett új ügyeleti rendszer számos hiányosságára hívja fel a figyelmet, egyebek mellett arra is, hogy harmadával kevesebb ügyeleti pont működik, mint a régi rendszerben.
A MOK már tavaly áprilisban is jelezte fenntartásait az új rendszerrel kapcsolatban, amikor az még csak tervként létezett. Most frissített levelükben felhívják a figyelmet arra is, hogy egy beteg, lázzas gyerekkel most akár másfél-két órát is várakozni kell a szülőknek, ráadásul a február elején, Porcsalmán meghalt egyéves kisfiú esetében is felmerült a rendszerhiba lehetősége.
A Magyar Orvosi Kamara 25 pontban leírta, mi a probléma az új ügyeleti rendszerrel
A MOK háziorvoscsoportja is jelezte az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos aggályaikat, ám arra nem kaptak hivatalos reagálást. Február utolsó napjaiban Porcsalmán az ügyeleti ellátást követően meghalt egy egy éves kisfiú, s mint azt írták: a kamara a sajtóhírek és egyéb információk begyűjtése után úgy véli, felmerül a rendszerhiba lehetősége. Ezért az eset után ismét 25 pontba szedték és küldték el az egészségügyi kormányzatnak az orvosolandó problémákat.
A korábbiaknál harmadával kevesebb ügyeleti pont működik, ez több helyen megnövekedett várakozást, hosszú betegsorokat vagy indokolatlan mentőküldést okoz – írta a levélben a köztestület. Szerintük sokszor 1,5-2 órát is kénytelenek várni lázas gyerekükkel a szülők, mire orvossal találkozhatnak. Csak tavaly január óta mintegy 200 praxisból állt fel orvos, mostanra a 6431 alapellátási körzetből már 879 üres. Azaz a nappali ellátás hozzáférése is
A tagoktól érkező visszajelzésekből az is kiderül, hogy az ügyeleteket kiszolgáló informatikai szoftverek és eszközök lassúak, az orvosok nem jutnak hozzá a betegellátásához nélkülözhetetlen adatokhoz, például laboreredményekhez, kiváltott és rendszeresen szedett gyógyszerekhez. Mint írják: ez azért gond, mert gyakori, hogy a sokféle betegséggel kezelt páciens az általa szedett tízféle gyógyszerből egyet sem tud megnevezni.
Kérik továbbá, hogy minden ellátó külön vizsgálóban dolgozhasson, most ugyanis számos esetben méltatlan körülmények között kell fogadniuk a betegeket. Példaként a győri ügyeleti pontot említik, ahol
a két felnőtt rendelőt csak egy függöny választja el. Ha egyidejűleg mindkettőben van páciens, lehetetlen minőségi munkát végeznie az orvosnak, ráadásul a helyzet adatvédelmi problémát is okoz.
Abban a városban például csak az „egy szoba két rendelő” hatalmas visszalépés a korábbi alapellátási ügyelethez képest – írják – s megjegyzik: így zaklatott, koszos, szűk, sötét helyen, ki-be járkáló személyzettel, az intimitás teljes hiánya mellett zajlik a vizsgálat.
Az orvosi kamara szerint a terepen gyakran okoz problémát, hogy a gyermekellátásban járatlan szakemberek kényszerülnek gyerekek ellátására.
Tiszta és egyértelmű kompetenciahatárok meghúzását kérik például az ügyeleti és a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokban is. Mint írják: gyakori, hogy eszméletlen beteg ellátásához, balesetekhez az alapellátási ügyeleti autót küldi ki a Irányító Csoport (ICS), mert nincs elegendő esetkocsi a környéken. S bár a gyakorlatban, ha jelzik, hogy a feladat meghaladja a háziorvos kompetenciáját , indítanak segélykocsit is a helyszínre, ám 20-40 percig is eltarthat mire az odaér. Orvosolandó problémaként jelezték, hogy az ügyeleti ellátáshoz szükséges gyógyszerek és egyéb fogyóeszközök pótlása elmarad a műszakváltáskor, vagy a hidegben az autóban maradt eszközök áthűlve nem működnek a helyszíni ellátáskor.
Mindezt az orvosok erősen aggályosnak ítélik, hiszen a felelősség azé, aki a receptet írta és nem azé, aki ezt távolról a telefonban kérte. Erre az aggályra a MOK az Országos Mentőszolgálattól korábban azt a választ kapta, hogy az orvos ezekben a helyzetekben eldöntheti, hogy kivonul-e az adott beteghez, vagy vállalja a helyszínen lévő mentőtiszt által elmondottak alapján a terápia elrendelését.
A kamara „problématérképén” jelzi azt is, hogy az ügyeleti autókon szolgálatot teljesítő sofőrök egy része túlterhelt, túl fáradt, és ez veszélyezteti a kivonuló orvos biztonságát.
A halottvizsgálat új szabályai is okoznak visszásságokat, ezért azok pontosítását kéri a köztestület. A halottvizsgálat ügyeleti időben éjszaka nem mindig történik meg, ezért a reggel munkába lépő háziorvosra hárul a feladat. A jogszabály ugyanis megengedi a hat órás kiszállási időt. A kamara nem tartja elfogadhatónak, hogy emiatt a rendelés órákkal később kezdődjön, és az sem megoldás, ha a halottvizsgálat a rendelési idő utánra csúszik. A melegebb időszakokban ez közegészségügyi veszélyt is jelent. Az sem tartják jó megoldásnak, hogy az éjszaka elhunytakat a patológiákra szállítsák és oda kelljen bemennie a háziorvosnak. Ez a patológiák gyors túlterheltségét okozhatja. Ezért azt kérik, hogy a halottvizsgálattal kapcsolatban készüljön valamennyi érintett szakma bevonásával egy új konszenzusos javaslat.
romlott. Megoldásként azt javasolja, a MOK, hogy az ünnepnapokon több ügyelet működjön párhuzamosan dolgozó orvosokkal és teljes személyzettel.
