Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Újabb módszerrel vágják át a fogyasztókat a multik


A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja: a legújabb esetben a holland versenyhivatal kifogásolta a Decathlon és a H&M fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatait. Az ehhez hasonló vizsgálatok hazánkban is megszaporodhatnak, hiszen a nemzetközi és hazai hatóságok fokozott érdeklődést mutatnak a különböző zöld állítások vizsgálata iránt – írja a napi.hu.

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hatóságok a vállalkozások által használt zöld állítások és fenntarthatóságra vonatkozó kijelentések iránt. A greenwashing, azaz a „zöldremosás” megfékezésének érdekében az Európai Bizottság idén márciusban több módosítást is javasolt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez.

Egyrészt környezeti és társadalmi hatásokkal bővítené ki azon termékjellemzők listáját, amelyekkel kapcsolatban a kereskedő nem vezetheti félre a fogyasztókat, másrészt pedig megtévesztőnek minősítené azokat a környezetvédelmi állításokat, amelyek nélkülöznek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat, illetve célokat a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozóan.

A javaslat értelmében a vállalatok nem használhatnak általános értelmű zöld állításokat, ha a termék vagy maga a vállalat előnyös környezeti teljesítménye nem bizonyítható, illetve nem jeleníthetnek meg termékeiken harmadik fél által nem hitelesített fenntarthatósági címkéket.

A holland hatóságok zöldremosással vádolják a Decathlont és a H&M-et

A holland versenyhivatal felismerve, hogy a fogyasztók egyre inkább veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat, mélyebb vizsgálatot indított, amelynek keretében számos vállalat zöld állításait elemezte. A vizsgálat során derült fény arra, hogy a holland Decathlon és H&M anélkül használt bizonyos fenntarthatósági jelöléseket, hogy magyarázatot adott volna az ilyen jelzővel illetett termékek környezetre gyakorolt hatásáról.

Mivel fenntarthatósági termékjelölések is egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben, így ha a zöld címkékkel ellátott termékek környezeti előnyéről nem érhető el egyértelmű tájékoztatás, akkor a termékek környezetre gyakorolt hatásuk szerinti összehasonlítását megtévesztő, vagy akár hamis állításokra alapozhatják a tudatos fogyasztók.

„A holland példa alapján jól látható, hogy az európai versenyhatóságok egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a vállalkozások fenntarthatósági kijelentései felé. Hazánkban sincsen ez másként, a Gazdasági Versenyhivatal is aktuális és nagy jelentőséggel bíró témakörnek tekinti a fenntarthatósági és zöld állítások területét” – hívta fel a figyelmet Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

A francia sportkereskedés továbbá környezetvédelmi jelölési rendszert is („Environmental labelling system”) alkalmaz, amelyben a kifogásolt „Ecodesign” jelzővel ellátott termékeket rangsorolják A-tól E-ig, viszont sem a rendszer keretében alkalmazott jelölésekre, sem azok funkciójára vonatkozó magyarázat nem, vagy csak alig érhető el a weboldalon.

A fast fashion márka esetében további két gyakorlatot is kifogásolt a hatóság a „Conscious” és a „Conscious Choice” címkék magyarázatának hiányán túl. Egyrészt a H&M termékei leírásánál saját fenntarthatósági vállalásait is feltüntette, tekintet nélkül arra, hogy az adott termék valóban „fenntarthatóbb anyagból” készült-e vagy sem, másrészt azt a látszatott keltette, hogy valamennyi, általa használt pamut „fenntartható”, holott a vállalat az általa használt pamut csak bizonyos részét vásárolja a Better Cotton Initiative („BCI”) keretein belül.

Mit tehetnek a vállalatok a „zöldremosás” elkerülése érdekében?

A „zöldremosás” elkerülésének alapja az, hogy a vállalatok transzparenssé teszik működésüket, a fenntarthatóság érdekében tett törekvéseiket és eredményeiket, valamint kitérnek a fejlesztendő területeikre is – emelte ki Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadásának menedzsere.

A szervezeteknek ehhez először alaposan fel kell mérniük, hogy működésük – ideértve az ellátási láncunk szereplőit is – milyen hatással van a környezetre és a társadalomra. Csak ezután tűzhetnek ki konkrét és megalapozott célokat fenntarthatósági teljesítményük erősítése érdekében, amelyek megvalósításának folyamatáról érdemes rendszeresen beszámolniuk, hogy biztosítsák azok hitelességét.

A fenntartóhatóságra vonatkozó állítások és termékjellemzők esetében kiemelten fontos, hogy a vállalatok világos és egyértelmű nyelvezetet használjanak, valamint, hogy azok igazolhatóak legyenek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2020 decemberében közzétette „Zöld marketing” tájékoztatóját, amely támogatja a vállalkozásokat a megfelelő környezetbarát és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámgyakorlatok kialakításában.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük