Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Új magyar tanulmány: kéthetente mutálódik a koronavírus

A koronavírus örökítőanyaga nagyjából kéthetente mutálódik, s Magyarországon 265 változata ismert – derül ki abból a friss magyar tanulmányból, amely a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állományának változásaira fókuszál. Mindez az védőoltások és az antitest-terápia hatásosságánál lehet fontos tényező, sőt, még a betegségen átesettek védettségét is megkérdőjelezheti.

FORRÁS: ROTTONARA FROM PIXABAY

A koronavírus örökítőanyagát vizsgáló legfrissebb magyar genomvizsgálatok összehasonlítják a tavaszi első, és a jelenleg zajló második COVID-19-járványhullámot, és rávilágítanak arra is, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban. A projekt legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy

„a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől: a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavaszi időszakban kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye”.

Terjedése során a SARS-CoV-2 koronavírus már rövid távon is mutációkat halmoz fel (módosulásának üteme nagyjából kéthetente 1 mutáció), melyeket a fertőzöttek szervezetéből mutattak ki a magyar kutatók. A mutációk követése pedig két okból is fontos:

  • a mutációk időbeli és térbeli mintázata fontos információt ad a járvány terjedéséről. Az adatokból kirajzolódó ún. evolúciós törzsfa elemzésével megbecsülhető, hogy (legkevesebb) hány független vírus behurcolása történt, mi volt az egyes gócpontok földrajzi forrása és időpontja, de meghatározható a vírus terjedési üteme is.
  • a mutációs mintázat képet ad a vírust befolyásoló genetikai változások megjelenéséről és terjedéséről is. Habár a jelenlegi ismereteink szerint a mutációk többsége nem befolyásolja érdemben a vírus biológiai jellemzőit, mégis vannak olyan genetikai módosulások, amelyek megváltoztatják a SARS-CoV-2 vírus fertőzőképességét vagy szervezetbeli viselkedését – például azáltal, hogy segítenek elkerülni az immunrendszer védekezését – így a betegség kórlefolyására is hatással lehetnek.

A védőoltások fejlesztése szempontjából mindez kiemelten fontos, ugyanis megjelenhetnek olyan génváltozatok, amelyek ellenállóvá (rezisztenssé) teszik a vírust az oltással szemben – mutatnak rá a kutatók, s hozzáteszik:

„A mutációk hasonló problémát okozhatnak a fertőzés által kialakított védettségünk, vagy az ún. antitest-terápia eseteiben is.”

Ha ugyanis a terápiás célpontként szolgáló vírusantigén-fehérje jelentősebb változáson megy át egy génmutáció következtében, akkor az addig eredményesen alkalmazható antitestek hatásosságának romlásával vagy akár hatásvesztésükkel is szembesülhetünk.

„Ennek a folyamatnak a következtében nagyobb eséllyel eshet át valaki újabb fertőzésen, a korábbi vírusváltozatokkal szemben kialakult védettség ellenére, legyen az oltás vagy korábbi fertőzés következtében kialakult védelem.”

A kutatócsoport eddig 265 hazai vírusváltozat genetikai feltérképezését végezte el: a tavaszi járványhullám során 85, míg az őszi, második hullámban 188 koronavírus-mintát vontak be a vizsgálatba.

Az elemzések alapján kideríthető, hogy melyik hazai vírusváltozat melyik másikkal mutat közelebbi rokonságot és a legutóbbi közös ősük vajon jelen volt-e már Magyarországon. A vírusváltozatok ez utóbbi csoportját hazai “kládoknak” nevezzük.

A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak. A járvány első szakaszában legalább 6 független klád jelenléte igazolható a magyar lakosság körében. Az első járványhullám fertőzési láncai lokálisak maradtak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a járványügyi intézkedések hatásosak voltak.

A jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba” 

– magyarázza Papp Balázs, az ELTE biogenemikusa.

A második hullám tehát így foglalható össze:

  •  a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki,
  • a 2. hullám kládjai időben hosszabbak (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése),
  • egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában
  • amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű.

A tavaszi és az őszi hullám különbségei jól tükrözik, hogy a járványügyi korlátozások fontos szerepet töltenek be a fertőzés terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában.

Az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek meg a tavasszal terjedő változatokkal. A hazai őszi járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki a korai olaszországi fertőzések nyomán, tehát a második hazai járványhullám nagy valószínűséggel nem az első feléledése.

A Magyarországon jelenleg terjedő vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusváltozatokkalA legnagyobb magyar kládot kialakító változat például az Egyesült Királyságban is megtalálható, de Dániában, Svájcban, Szerbiában és Luxemburgban is megfigyelték a hazánkban jelenleg terjedő variánsokat.

Több nemzetközi kutatás is utal arra, hogy a vírus felszíni tüskefehérjéjében a D614G mutációt tartalmazó változat valamelyest fertőzőbb, mint az eredetileg Kínában kialakult vírus. Az egyik legdurvább mutáció (N439Ka vírus tüskefehérjéjét módosítja, aminek következtében az immunrendszer által termelt antitestek kevésbé képesek megkötni és semlegesíteni a kórokozót.

Ez a mutáns jelenleg 12 országban van jelen, szerencsére hazánkban csak egy mintában bukkant fel eddig, és nem terjedt el.

/mfor.hu/