Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új, 2035-ig szóló állami építési beruházási keretprogramjáról szóló határozattervezetét honlapján. Az Építési és Közlekedési Minisztérium projektlistája részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló és befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig. A tervezet közel tízmilliárd forintos kerettel számol.

A következő években több száz milliárd forint értékű állami építkezés indulhat és zárulhat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország fejlesztési irányait – írta a Portfolio. A rendelettervezet újdonsága nem a projektekben rejlik, hiszen ezek többsége már korábban ismert volt, hanem abban, hogy most először egységes, ágazati bontású, és több évtizedre előretekintő keretprogramba rendezték őket.

A program ütemezett jellegű, és az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig terjed. A rendelettervezet előírja a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára, hogy a jövőbeni költségvetési forrásokat ehhez a keretprogramhoz igazítsák, szükség esetén más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával.

Több száz milliárdból indulnak projektek

A 2025–2026-os időszakban több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben. A tervek között regionális vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is szerepelnek. 2025-ben megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a sarudi szivornya átépítése, valamint a mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. Emellett elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése is.

2026-ban a hangsúly az új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítmények építésére kerül, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kulturális és oktatási célú beruházások, amelyek a közintézmények modernizációját szolgálják. Az ágazati bontás szerint legnagyobb hangsúlyt négy terület kap:

• A közlekedésben új gyorsforgalmi utak, autópálya-szakaszok és modern vasúti csomópontok épülnek, a Duna-hidak fejlesztésével és több nagyváros közlekedési csomópontjának átalakításával.
• A vízügyi programok részeként a Tisza menti árvízvédelmi fejlesztés és a Duna vízszabályozása valósul meg, új víztározókkal és szivattyútelepekkel.
• A kulturális és oktatási beruházások vidéki színházak, múzeumok és könyvtárak korszerűsítését, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építését foglalják magukba.
• Az egészségügy és a sport területén a kórházfejlesztési program új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővül, miközben új uszodák és atlétikai központok is épülnek.

A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint). Ezek együttesen több mint ezermilliárd forintot képviselnek, és meghatározzák a 2025–2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait. A rendelettervezet augusztus 21-ig van társadalmi egyeztetésen.