Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az OPUS TITÁSZ Zrt.


26,6 milliárd Ft értékben valósít meg komplex villamos-hálózati beruházásokat az OPUS TITÁSZ Zrt. A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a Társaság biztosítja, a további 50 százaléknak megfelelő 13,3 milliárd Ft-ot pályázati forrásból finanszírozza az Európai Unió és a Kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében.

Magyarországon is egyre nagyobb szerepe van a napenergia-alapú rendszereknek. A Nemzeti Energiastratégia szerint a kitűzött cél, hogy 2030-ra mintegy 20%-ra növekedjen a megújuló források aránya a hazai villamosenergia-fogyasztásban, a napelemes kapacitások irányzott célszáma 6500MW.

Mivel az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, avagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli- mind az elosztói hálózatokon.

Az OPUS TITÁSZ Zrt., mint elosztói engedélyes szolgáltató a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, a Kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a villamosenergia-elosztók területén” (RRF – 6.1.1-21) pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A támogatást igénylők köre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott villamos energia elosztói engedéllyel rendelkező társaságok, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., mint konzorciumi partner. A társaság által tervezett beruházások alapot fognak biztosítani a növekvő villamos energia fogyasztói és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására.

Az OPUS TITÁSZ Zrt. pályázati anyagának elbírálása alapján 13.3 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül, amely a társaság által tervezett beruházás 50%-os támogatását jelenti. A többlet beruházási finanszírozást, további 13,3 milliárd Ft-ot az OPUS TITÁSZ Zrt. biztosítja.

A társaság a finanszírozást többek között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az Észak-Nyugati Gazdasági övezet hálózatbővítésére, Debrecen Agrári Ipari Parkjához tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a MAVIR Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja. A fejlesztések célja továbbá, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261MW.

„A beruházás több szempontból is jelentős, hiszen amellett, hogy támogatja a stabil energiaellátást és a folyamatosan növekvő fogyasztói igények kiszolgálását, elősegíti a megújuló energiaforrásokra való átállást is. Társaságunk számára kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása, ezért a kivitelezés során is kiemelt figyelmet fordítunk a természetvédelmi és a minőségszabályozási szempontokra.” – összegezte Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által villamosenergiával ellátott közel 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen a 2020-21-es évben 876 db kis – és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában.

Az infrastruktúrafejlesztés és kapacitásbővítést célzó beruházások az üzembiztonság erősítése mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatási területen megújuló energiatermelést célzó megoldások egyre nagyobb arányban alkalmazhatóvá váljanak. A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz és az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint az megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához.