Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bereg vármegyei részén, a Tisza jobb partján fekvő település.
Vámosatya 6 km, Gelénes 8,5 km, Beregdaróc 15,5 km, Vásárosnamény 7,5 km távolságra található.
Története
A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek. Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet „Szálká„-nak nevezték maguk mögött. Később a folyó közelsége miatt a Tisza előtagot kapta.
Tiszaszalka (Zalka) neve 1289-ben tűnik fel először, Zalka néven, (Dl. 12 51.) a Gutkeled nemzetség egyik ágának osztozásakor, mint vásárolt birtok, melyet Atyai Mátyás és Pál, Balkányi Lőrincz-nek engedett át.
1330-ban Balkányi László fiai előbb 62 M-ért elzálogosították Szalkát, majd további 38 M-ért (összesen 100 M-ért) eladták Magyar Pál (dictus) mesternek. 1331-i újabb adásvételi szerződésben tartozékait is felsorolják, ekkor van említve Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnája is. 1331-ben Bács (Szabolcs vm) határosának írták. 1299-ben -ben kelt oklevélben Vid (Tiszavid) szomszédosának volt írva. 1369-ben Erzsébetnek, Nagy Lajos király anyjának birtoka.
1595-ös feljegyzések már népes református közösségéről számolnak be. 1764-től a reformátusok már anyakönyvet is vezettek.
1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a falu fiataljai a X. Honvéd zászlóalj-ba esküdtek fel. 1880-ban a település a Kaszonyi járás székhelye volt.
1925-ben a faluban megalakult a római katolikus egyház, s pár éven belül kápolnájuk is lett.
Az I. és II. világháború a faluban is sok áldozatot követelt.
Népcsoportok
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Református templom – A 15. században épült.
- Római katolikus templom – 1936-ban készült el.
- I-II. Világháborús emlékmű.
- Váci Mihály szobor.
Bag
Tiszaszalka harárába esett az Árpád-kor-ban – a ma már csak mint puszta – Bag is, mely az egyedi monostor birtoka volt, és melyet 1278-ban említettek az oklevelek, mikor a kegyurak; a Gutkeled nemzetségbeli Kozma és Ivánka védelmükbe vettek, majd ugyanők 1297-ben a rokon Drug fiakkal együtt, mint lakatlan birtokot adták cserébe Reszegei Morhardus fia Jánosnak.
Wikipedia
