Még több jogot kapnak a vásárlók, év végén ugyanis életbe lép az új uniós szigorítás. A 2018 decemberétől hatályba lépő rendelet még jobban védi az Európai Unió területén belüli vásárlásokat.

Az Európai Unió elfogadta az úgynevezett geo-blocking rendeletet, amely szigorítja a vevők hátrányos megkülönböztetését. A rendelet alapvetően azt írja elő, hogy minden európai uniós polgárt lakhelyétől, ideiglenes tartózkodásától és állampolgárságától függetlenül, bármely más európai uniós webáruházban vagy boltban egyforma feltételek illetik vásárláskor – fogalmazott Horváth Katalin, a Sár és Társa Ügyvédi Iroda partnere.

Mint mondta, ha egy adott országban lévő kereskedő egyébként nem szállítana egy másik európai uniós országba, a rendelettől még nem lesz köteles erre. Azonban lehetővé kell tenni a megrendelést ilyen esetben is, csak biztosítani kell az adott áru átvételét – magyarázta Horváth Katalin az M1 Forint, fillér című műsorában.

Nem tehető különbség a vásárlók között

A szabályozás értelmében a kereskedő nem tehet különbséget a vásárlók között, függetlenül attól, hogy az Európai Unió mely tagállamában vásárol, vagy rendel termékeket az internetről. A jogszabály a nem elektronikus szolgáltatásokra is vonatkozik, például a szálláshely-szolgáltatásra, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítésére is.

Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett konzultációjának eredményeiből kiderült, hogy a fogyasztók csaknem 90 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés, amikor más uniós tagállamban vásárolt.

Nem történt meg a szabad áramlás

Horváth Katalin elmondta, az alapvető probléma az volt, hogy az Európai Unió belső piacán hiába volt szabad áramlás az áruk és szolgáltatások között, ez mégsem következett be a tagállami széttöredezettség és más jogszabályok miatt. Hozzátette, ezt próbálta az Európai Unió egy közvetlen hatályú rendelettel orvosolni, amely alkalmazható lesz minden EU-s tagállamban.

Az online vásárlók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy melyik cég üzemelteti a weblapot, és hogy kinek utalják át a termék árát – emelte ki Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője. Úgy véli, a legnagyobb problémát az okozza, hogy nem elég tudatosak a vásárlók, mert sokszor azt sem tudják, kivel kötnek szerződést egy online vásárlás alkalmával.

Legtöbbször nem érkezik visszajelzés

Néha előfordul, hogy érkezik egy visszaigazoló email a megrendelésről, amely valóban feltünteti a céget és mád adatokat, de a legtöbb esetben semmilyen visszajelzés nem érkezik a megrendelés részleteiről. Hozzátette, olyan esetek is vannak, amikor az adott terméket nem is az oldalon feltüntetett összegért kapják meg a vásárlók.

A rendelkezés minden kereskedőre vonatkozik

A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja, vagyis a bankkártyákat, illetve a készpénzt helyettesítő eszközöket azonos feltételekkel kell a kereskedőknek elfogadni minden tagállamban. A rendelet értelmében lehetővé kell tenni, hogy a külföldi terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén, azaz külföldről hazaszállíttassa a vásárló. Ez alól az Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett, de az Európai Unió területén is értékesítő cégek sem lehetnek kivételek.

A rendelkezés minden kereskedőre vonatkozik, akik az unión belül árut forgalmaznak, és elektronikus vagy nem elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak. Az Európai Uniós jogszabály a rendelet betartására egy külön hatóságot is létrehoz az összes tagállamban. A szakértők szerint december 3-ig fogja a magyar jogalkotó kijelölni az ellenőrző szervet.