Fotó: bama.hu

A nyári időszakban sokan indulnak autóval akár hosszabb, ismeretlen útra, és mivel nem vagyunk gépek, könnyen lehet, hogy olykor a gázon felejtjük a lábunkat, vagy éppen nem a tábla vonalához érve lassítunk az utakon: vagyis gyorsan hajtunk, és esetleg be is mérnek. A gyorshajtás nem játék, emberéletek múlhatnak rajta, de érdemes tisztában lenni azzal, hogyan mérik a sebességet a hazai utakon, mikor mekkora bírság jár, és hogy mennyivel haladunk egyáltalán az autónkkal ténylegesen, ha az órára pillantunk. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Mekkora sebességtúllépést büntetnek és mennyire?

Sebességhatár-túllépés miatt kétféle bírságot gyűjthetünk be: közigazgatási illetve helyszíni bírságot. Helyszíni bírságot akár minimális, pár km/h-s sebességhatár-túllépésért is fizethetünk, ez lehet 30 ezer forint alatti összeg is. Ugyanakkor közigazgatási bírságot csak magasabb mértékű sebességtúllépés miatt (az objektív felelősség elve alapján) szabnak ki, ezért a minimális bírság itt 30 ezer forintnál kezdődik.

A közigazgatási bírság esetében (melyet postán kapunk) a határokat sebességhatáronként határozzák meg jogszabály szerint, a bírság a gyorshajtás mértékét figyelembe véve növekszik. 30-as táblánál 15 km/h-s sebességtúllépés esetén jöhet a 30 ezres csekk, 75 km/h-s túllépésnél már 300 ezer forintba fáj a sietség. Az autópályán, 130-as sebességkorlátozás mellett 150-nél kezdődik a bírságolás 30 ezer forinttal, és ha 240 km/h-val hajtunk, akkor már 300 ezerre nő a díjtétel.

Fontos azt is tudni, hogy a valóságban az óvatosság kedvéért a sebességmérő eszközök 100 km/h-ig 3 km/h-s hibahatárával is számolnak, tehát például 30-as táblánál a gyakorlatban csak a 48 km/h-s bemért tényleges sebesség esetében jön a csekk, és így tovább.

A pénzbírság mellett büntetőpontokat is kapnak a gyorshajtók, enyhébb esetben 4-et, de nagyobb sebességtúllépés után 6 illetve 8 pont is járhat a jogsiba, és 18 pont esetén repül a jogsi. Az elévülési ideje a pontoknak 3 év, vagy önkéntes utánképzés elvégzésével csökkenthető a gyűjtött pontok száma.

VÉDA

A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat 134 fix kapuból és 160 változtatható helyű (a köznyelvben tripodként emlegetett) mérőeszközből, illetve az ehhez kapcsolódó adatfeldolgozó rendszerből áll. A tesztüzem után a változtatható helyű kamerák 2015 tavaszán, a fix telepítésű kamerák pedig 2016 tavaszán kerültek éles üzembe. A rendszer számítógépes kapcsolatban áll a központi jármű-nyilvántartással, így utólag meg lehet állapítani, hogy a lefotózott autónak volt-e érvényes kötelező biztosítása és nem járt-e le a műszaki vizsgája. A rendszer nem csak a magyar autósokat figyeli, a külföldi rendszámú szabálysértőket is automatikusan megbünteti.

Hol vannak a fix mérési pontok?

A rendőrség hivatalos honlapján is megosztja, az országban hol van az a fentebb említett 134 fix sebességmérési pont, amely méri és jelenti az autósok sebességét. Ezek szöveges listáját a gyakorlatban senki nem magolja be, viszont több oldal, app is gyűjti és térképen jeleníti meg őket. Például a népszerű Vaze nevű navigációs app és általában a navigációs rendszerek nagy része előre figyelmeztet, ha ilyen következik az úton, vagy éppen ezen az oldalon is megtekinthetjük, hogy merre vannak a fix mérési pontok.

Átlagsebesség-mérés

Habár az autópályákon, útdíjköteles szakaszokon elhelyezett HU-GO kamerák és a VÉDÁ-s fix mérési pontok technikailag lehetővé tennék, hogy átlagsebesség-mérést végezzenek a magyar utakon a hatóságok, ennek ma még nincs meg a jogszabályi háttere. A külföldi példák alapján ez egy jóval hatékonyabb eszköz lenne a gyorshajtás lefülelésére, hiszen például a fix pontoknál vagy ahol mérnek, a szembe érkező autósok jelzése miatt könnyen lehet, hogy nem kapják el a gyorshajtókat a pillanatnyi sebességet mérő eszközökkel a hatóságok, ezt átlagsebesség mérés alól nem igazán lehet kibújni: ha valaki egy adott szakaszon tartósan gyorsan hajtott, az hiába lassít a második fix mérési pont előtt, lebukik.

Sebességjelző táblák

A pillanatnyi sebességet jelző táblák ugyan mérik a sebességet, de ezek csak figyelmeztetnek a sebességtúllépésre, bírságot ilyen sebességtúllépés-mérés miatt nem oszthatnak ki. Céljuk csupán a figyelemfelkeltés, igaz, vannak olyan helyszínek, ahol a fix mérési pont előtt 50-100 méterrel figyelmeztetik az autósokat.

GPS vs. óra

Az autók sebességmérő kijelzője – gyártónként, modellenként eltérő mértékben – de általában valamivel kevesebbet mutatnak, mint az autó tényleges sebessége. Ezzel ugyanis magukat védik a perektől: így nem foghatják az autósok a gyártóra, ha bírságot kapnak gyorshajtás miatt (100 km/h-s óra szerinti sebességnél valójában 6-7 km/h-val haladunk). A sebességmérést az autóban lévő kijelző a kerék fordulatszámából számítja, így az sem mindegy, hogy mekkora gumihoz van beállítva gyárilag. Ha nem a gyárilag előírt méretet használjuk az autón, akkor pontatlanabb lehet a mérés, és a téli és a nyári gumi/felni mérete eltérhet), de ez legfeljebb néhány százalékos pontatlanságot eredményezhet.

A navigációs appok ugyanakkor már ennél általában pontosabb képet mutatnak a jármű sebességéről – ha az adatkapcsolat a műholdakkal jó, és az app/navi is naprakész, tehát ha valaki inkább a navigációs appján ellenőrzi a sebességét, az közelebb jár az igazsághoz.