Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Tarolt az élelmiszerdrágulás: kiderült, valójában mennyivel nőttek az árak a boltban


A hétköznapi beszélgetéseink állandó témája, hogy mekkora a drágulás, elhisszük-e, hogy a hivatalos inflációs mutató jól mutatja a valóságos pénzromlást. Többnyire szeretünk a mindennapi bevásárlásainkkor szerzett tapasztalatainkra hivatkozni, némiképp megfeledkezve arról, hogy a teljes költésünk csak egy része történik a boltokban. De vajon mennyire tér el a bolti infláció a teljes fogyasztásunk drágulásától? Hogy ezt megnézzék a Portfólio.hu kiszámolta a bolti inflációt.

Fotó: Huszár Dávid| Forrás: Népszava

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a havi inflációs jelentésében hét fő csoportot különít el, amelyek a 2023-as inflációs súlyuk szerint sorrendben a következők (a zárójelben a súlyukat adtuk meg százalékban, nem az árak változását):

Élelmiszerek (29,0)
Szolgáltatások (25,9)
Egyéb cikkek, üzemanyagok (20,2)
Tartós fogyasztási cikkek (8,2)
Szeszes italok, dohányáruk (7,9)
Háztartási energia, fűtés (5,2)
Ruházkodási cikkek (3,7)

A legnagyobb súlyú csoport az élelmiszereké és bár ez minden boltban és étteremben kapható ételt, illetve nem alkoholtartalmú italt magában foglal, a leginkább homogén csoportnak tekinthető és nagy mértékben meghatározza azt, hogy mit érzékelünk a drágulásból.

Az „egyéb cikkek, üzemanyagok” csoportban található üzemanyagok súlya 8,1 százalék, nagyjából annyi, mint a tartós fogyasztási cikkeké, a szolgáltatások között pedig számos olyan van, amelyről az emberek minden további nélkül le tudnak mondani, ha szűkösek az anyagi lehetőségeik.

A két szám, vagyis a KSH által számolt élelmiszerinfláció és a kiskereskedelmi forgalom alapján kalkulált bolti infláció természetesen együtt mozog. Egyrészt maguknak az élelmiszerek a súlya domináns a bolti forgalomban, másrészt az áremelkedés gyakorlatilag minden termékcsoportot érint.

Az utóbbi egy évben az élelmiszerek drágulása elszakadt az átlagtól, vagyis az a drágulás, amit a boltokban tapasztalunk amikor az élelmiszerek mellett piperét, mosószert, wc-papírt, alkoholt veszünk, alacsonyabb, mint tisztán az élelmiszereké. Amikor az infláció itthon 25,7 százalékkal tetőzött 2023 januárjában, az élelmiszerek 44 százalékkal drágultak, de a bolti infláció 34,5 százalék volt, vagyis a különbség 9,5 százalékpont volt.

A 2022-ES INFLÁCIÓ 14,5 SZÁZALÉK VOLT, AZ ÉLELMISZEREK 26 SZÁZALÉKKAL DRÁGULTAK, MÍG AZ ÁLTALUNK SZÁMÍTOTT BOLTI ÁREMELKEDÉS 21 SZÁZALÉK VOLT.

A kiskereskedelem számai

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy amikor a kiskereskedelem áremeléséről beszélünk, akkor az élelmiszerinflációt alapul véve túlbecsüljük a tényleges ütemet. Ehelyett érdemes a bolti inflációt alapul venni, mert bár az egyes láncok termékkínálata eltérő, ez a mutató még így is közelebb állhat a valósághoz, mint ha csak az élelmiszerek drágulását vennénk figyelembe.

Ezt látva pedig más megvilágításba lehet helyezni a kiskereskedelmi láncok eredményeit is, pontosabban azt, hogy a bevételük változása milyen forgalomváltozást jelenthet. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a nagy láncok mekkora árbevétel-változást könyveltek el 2022-re, és a bolti infláció alapján ez milyen volumenváltozást jelent, vagyis hogyan változott a megvásárolt termékek mennyisége. (Azoknál a nagy láncoknál, amelyek pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel – Aldi, Auchan, Penny, Spar – , a 21 százalékos drágulást, a február végén jelentő láncoknál – Tesco, Lidl – pedig az ennek megfelelő 25,2 százalékos éves bolti inflációt vettük figyelembe.)

A nagy kiskereskedelmi láncok forgalomváltozása

 Nominális (árbevétel Ft-ban) Reálértéken vett (volumen)
Auchan -0,1% -21,09%
Tesco 15,8% -9,37%
Spar 16,0% -4,99%
Penny 26,0% 5,01%
Lidl 30,1% 4,94%
Aldi 32,3% 11,31%

    Forrás: beszámolók, KSH, Portfolio

Ez is igazolja azt a már korábban tett megállapítást, hogy a reálbérek és a vásárlóerő csökkenése eltérő módon érintette a láncokat és ebből a versenyből úgy tűnik, a diszkontok jöttek ki jobban. A forgalomváltozásból természetesen nem látjuk, hogy az egyes termékek súlya változott-e, azonban azt a kiskereskedelmi láncok is elárulták, hogy az infláció gyorsulásával megindult a lefelé vásárlás és a sajátmárkás, jellemzően olcsóbb termékek súlya nőtt.

További részleteket a Portfólio.hu cikkében olvashatnak.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük