A napokban végzett a felnőtt lakosság körében reprezentatív közvélemény-kutatást a Pulzus: kiderült, hogy az utóbbi hat hónapban min spóroltak a legtöbbet a magyarok. Találtunk nem egy meglepő összefüggést, hogy ki, hol és hogyan fogja vissza magát az utóbbi fél évben, mielőtt kinyitná a pénztárcáját – írja a napi.hu.
Fotó: helloladies.hu
Egyértelműen az élelmiszer került ki egyik győztesként a Pulzus friss kutatásában, amelyet a Napi.hu számára készített: a hazai lakosság 59 százaléka csökkentette az utóbbi fél évben az élelmiszerre szánt költéseit. Holtversenyben a szórakozás jött ki szintén 59 százalékkal: az elmúlt hat hónapban a szórakozásra is ennyivel kevesebbet költöttünk.
A kutatás alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy augusztus óta a magyar lakosságnak legalább a fele redukálta az élelmiszerre, a szórakozásra, az étterembe járásra, a villanyra, a ruhaneműre, valamint az utazásra kiadott költségeit.
Nézzük, hogyan pontosan alakulnak az arányok, és a megélhetés felsorolt költségei közül mivel mekkora arányban spóroltunk az utóbbi fél évben:
- élelmiszer: 59 százalék;
- szórakozás: 59 százalék;
- étterem, gasztronómia: 55 százalék;
- villany: 53 százalék;
- ruházati cikkek: 52 százalék;
- utazás: 50 százalék;
- gáz: 44 százalék;
- elektronikai cikkek: 41 százalék;
- üzemanyag: 39 százalék.
A válaszadóknak mindössze 6 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem spórolt az elmúlt hat hónapban, nem érdekli az árak emelkedése.
A nők sokkal többet spórolnak, mint a férfiak
A nemek közti megoszlásban nagy különbséget látunk a férfiak és a nők között például az élelmiszer-költésekben miután míg a férfiaknak az 50 százaléka spórolt ezzel a termékkategóriával, addig a nők 68 százaléka.
A szórakozásra és a ruhára költésnél szintén szembetűnő a nemek közti eltérés úgy, hogy ezeken a területeken is egyértelműen a nők voltak óvatosabbak az utóbbi hat hónapban. A férfiak 52 százaléka áldozott kevesebbet szórakozásra, a nőknek pedig 63 százaléka. Ruhaneműből a férfiak 47 százaléka vett kevesebbet, a nőknek azonban 56 százaléka.
A többi, már említett kategóriában szinte azonos arányban ügyeltek a pénztárcára a nők és a férfiak.
Életkorok tekintetében már nagyobb a spórolásban a szórás, itt a feltűnőbb tendenciák:
- az élelmiszereknél a leginkább a 60 év feletti korosztály karcsúsította a költést: 66 százalékuk vett kevesebb élelmiszert az utóbbi fél évben;
- szintén ők voltak az elmúlt hat hónap legnagyobb rezsicsökkentői is: 54 százalékuk spórolt a gázzal, valamint 61 százalékuk a villannyal;
- az üzemanyagot viszont mindenki azonos arányban fogyasztja, ez nem függ az életkortól;
- ugyanakkor a szórakozás terén leginkább a társadalom fiatalabb harmada intette magát önmérsékletre: ők 61 százalékban költöttek kevesebb pénzt erre a kategóriára szemben a 39 felettiek 56 százalékos arányával;
- szintén a 18 és 39 köztiek járnak kevesebbet étterembe: 60 százalékuk spórolt a gasztronómiai élvezeteken mostanában;
- az utazásnál is ők spórolták a legtöbb pénzt, akárcsak a ruháknál és az elektronikai cikkeknél.
Vagyis összességében elmondhatjuk, hogy a 60 évnél idősebbek, a nyugdíjas korosztály volt kénytelen kevesebbet költeni a megélhetés olyan alapvető költségeire, mint az élelmiszerek és a rezsi. A fiatalok ezen a téren hozzájuk képest kevésbé szorították meg a nadrágszíjat, cserébe ők az úgynevezett élvezeti cikkeknél és kényelmi szolgáltatásoknál racionalizálták a költéseket, mint például az utazás, az öltözködés, a szórakozás vagy az elektronikai cikkek.
Ha iskolai végzettségre lebontva nézzük a spórolás megoszlását, az látszik, hogy a diplomások aránya minden egyes kategóriában (szórakozás, ruha, gasztronómia, utazás, elektronikai cikkek, stb.) kiemelkedik a rezsi kivételével. Tehát a felsőfokú végzettségűek tekinthetők a legtudatosabb költségcsökkentőknek az utóbbi fél évben.
A három legfontosabb kategóriát kiemelve így alakulnak a pontos arányok:
- élelmiszerekre az alapfokú végzettségűek 59 százaléka költött kevesebbet, a középfokú végzettségűek 58 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig a 68 százaléka;
- a gázon az alapfokú végzettséggel rendelkezők 49 százaléka spórolt, a diplomások 48 százaléka, míg a középfokú végzettségűeknek a 35 százaléka;
- a villanyon a legtöbbet az alapfokú végzettségűek rezsicsökkentették 57 százalékos aránnyal, a középfokú végzettségűek 48 százaléka, a diplomásoknak az 50 százaléka spórolt rajta.
Ami szintén feltűnő összefüggés, hogy a budapestiek és a községi lakosok ugyanakkora arányban költöttek kevesebbet élelmiszerre a megelőző fél évben (57 százalék). Ugyanez igaz a gázra elmenő kiadásokra is (41-42 százalék), ahogy az üzemanyagra is (38 százalék).
Az összes településszerkezetet egybevetve kiderül az is, hogy a megyeszékhelyen kívüli városok lakosai a spórolás bajnokai: ők fogták vissza a legnagyobb arányban a költéseiket az összes már felsorolt kiadási kategóriában, megelőzve a budapestieket a falusiakat és a megyeszékhelyeket.
Az átlag magyar lakosságot reprezentálják
A Pulzus kutatásában, amelyet 18 év feletti, reprezentatív mintán végzett, a válaszadók 55 százaléka nő volt, míg 45 százaléka férfi.
A felmérésben a 18-39 év közti korosztály 37 százalékban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, míg a 60 év felettiek 29 százalékban.
Az iskolai végzettséget nézve 51 százalék volt a válaszadók közt az alapfokú végzettségűek aránya, 31 százalék a középfokúaké, és 18 százalékban képviseltették magukat a diplomások.
A községben lakók aránya 30 százalék volt, a városiaké 35 százalék, a megyeszékhelyen élőké 17, a fővárosiaké 18 százalék.
