Közzétette - Kategória - Egyéb, Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Szépség, erő és elegancia – Látványos magyar agár bemutatót tartottak Vásárosnaményban


A Bereg szívében, Vásárosnaményban tartott a napokban agarászatot és küllemi bírálatot az Országos Agarász Egyesület, mely 2020 óta használhatja a Hungarikum védjegyet. Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Kiállítás vásárosnaményi programsorozat egyik látványos programelemeként, Keresztes János a szervezet vezetője tartott bírálatot, melyben jellemezte és értékelte a versenyen megjelent agarak tartását, küllemét, színét és sok más olyan kritériumát, mely miatt az egyik legszebb vadászkutya fajta a világon. A bírálatok végén a legjobb szuka és kan került díjazásra, melyet  Filep Sándor Vásárosnamény polgármestere adott át a díjazottaknak. Ezt követően Keresztes János prezentációs előadás keretein belül mutatta be az agárt, mint a magyarok ősi vadásztársát. Előadásából megtudhattuk, hogy az Országos Agarász Egyesület Magyarországon az egyik legrégebbi civil szervezet, melyet 1835-ben alapítottak. Az agaras vadászatot betiltották, ezért a 60-as évek végétől kiállításra, bemutatókra tenyésztették a fajtát, így ezek a kutyák generációk alatt elvesztették a vadászösztöneiket. Az egyesület  génmegőrző programjában összegyűjtötte a Kárpát-medencében élő típusos régi agarakat, annak érdekében, hogy rögzítse a fajtát.A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény legalizálta az agaras vadászatot, az egyesület tagjai pedig abban bíznak, hogy az idei vadászati világkiállításra a végrehajtási rendelet is elkészül hozzá. Kotorékvadászatra kiváló, és vadkárelhárításra is lehet használni az agarat. Rendkívüli módon terjed például a sakál és a róka, ezek, ha elszaporodnak egy területen, képesek tönkretenni az apróvad-gazdálkodást. Az agár ezeket az állatokat ott is villámgyorsan elfogja, ahol nem lehet kilőni a kártékony ragadozókat, amelyek gyakran betegséget is terjesztenek – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Az agár rendkívül kellemes társ, csendes, nyugodt, könnyen alkalmazkodik. Ezek az állatok több mint 15 ezer éve vannak az ember mellett, és vélhetően többet tudnak rólunk, mint mi róluk.

Elmondta továbbá, hogy a magyarság múltja szorosan összefonódik a vadászattal, a lovakkal és a kutyákkal. Hunor és Magor a csodaszarvast űzve jutottak el az új hazába. Honfoglaló őseink , a hunok és az avarok is mind szenvedéllyel űzték a vadat. Tették mindezt lovaikon vágtázva, íjazva, agarakkal, ragadozó madarakkal. A vadászat a középkorban a harcra való felkészülésnek fontos része volt. Itt tanulhatták meg az ifjak a fegyverek kezelését, a lovak irányítását, az összehangolt mozgásokat. Az elejtett vad húsa, bőre, trófeája nagy értéket képviselt. A fegyverekkel történő vadászat mellett a solymászat és az agarászat volt a legelterjedtebb. Valószínűsíthető, hogy a magyar agár ősei a népvándorlással kerültek a Kárpát medencébe, ahol helyi, majd később török, azaz keleti agárfajtákkal keveredtek. A Kárpát medencében az agarakra utaló nyomok a régmúltba vezetnek. A régészek több olyan népvándorlás korabeli sírt tártak fel, melyben agár is volt. Ezek teljes csontvázas és részleges (pl. koponya) leletek. Némelyik agár koponya mellett még gyöngyöket is találtak (Zalavár). Igazán büszkék lehetünk tehát legrégebbi vadászkutyánkra az agárra, melyet honfoglaló őseink oly nagyra becsültek, hogy a túlvilágra is elkísérte őket. A hazai területekhez alkalmazkodott agarak nagy sebességű vadászok voltak és kitartóak. Sebességük elérte a 60-70 km/h-t, mindemellett nagy távolságok megtételére voltak képesek. A pusztán való életmód olyan vadászkutyát igényelt, mely szemmel vadászott és mondhatjuk, hogy minden vadat utolért és el is tudott ejteni, vagy legalábbis helyben tartani. Főként nyúlra, őzre, szarvasra, rókára, nádifarkasra, szürke farkasra vadászhattak velük. A különböző vadfajok vadászata különböző módszert is igényelt. Míg a kisebb vadakat el is ejtették, addig pl. a szürke farkas vadászata során a vadász vetett véget a vad életének. Az Európa közepén létrejött ősi típus erősebb csontozatú, tömegesebb volt, mint nyugati rokonai.

Előadásának végén a festői szépségű Kraszna-partján agárfuttatással zárult a vadászati kiállítás programeleme.