Egy bezárt máramarosi bányából érkezett nehézfémszennyezés a Szamos folyóba.
A Csengernél február 18-án, hajnali 2 órakor vett mintákban az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációja volt határérték feletti – közölte akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OVH). Később ez a koncentráció határérték alattira módosult. Az OVH csütörtök esti jelentése szerint a vízminőség várhatóan már nem tér el a megszokottól, a Romániából érkező nehézfémcsóva jelenleg a Tiszában, Vásárosnamény térségében van.
Láng István főigazgató azt mondta: a cél az, hogy a nehézfémek ne kerüljenek ki a mederből, és minél nagyobb arányban hígítsák azokat. Emiatt szerencsés, hogy a Szamoson és a Tiszán magas a vízállás, de a víz még a mederben van.
A szennyezéscsóvát figyelemmel követik, több szelvényben is folyamatosan mérnek: a határszelvény után Tunyogmatolcson, a Szamos torkolatánál, a Szamos torkolata alatt, és ha a csóva eléri Záhonyt, ott is, valamint Bodrognál és Tiszalöknél is mérnek majd – tudatta a főigazgató, hozzátéve: azt, hogy van-e értelme a további védekezésnek, a mérések alapján határozzák meg. Elmondta: a csóva várhatóan szombaton lép ki Tiszalök térségéből, de amíg nem vonul le, Tiszalökig szüneteltetik a vízkivételeket és vízpótlásokat.
A szennyezett bányavíz nem okozott halpusztulást.
Pásztor Sándor, a környezetvédelmi miniszter vízügyi tanácsadója elmondta: egy elhagyott színesfémbányába beszivárgott víz tört a felszínre szerda hajnalban, és a bányában lerakódott üledéket magával sodorva jutott a Láposbánya-patakba, ahonnan a Lápos folyóba, majd a Szamosba ömlött.
A vízügyi szakember szerint a bányavíz a kiömlés első óráiban másodpercenként 1,5-1,6 köbméteres hozammal folyt a patakba, és vöröses színű üledéket sodort magával.