Az ATV Híradója által megkérdezett szakértők szerint bár Oroszországnak az 1950-es évek óta van forgatókönyve az ilyen eszközök bevetésével kapcsolatban, aggodalomra nincs okunk.
Képünk illusztráció Fotó: novekedes.hu
Stratégiailag fontos városok elfoglalása délen, támadásoknak ellenálló települések keleten, és állandó ostrom alatt álló, bevehetetlen ukrán főváros. Ez a csaknem egy hónapja tartó orosz-ukrán háború jelenlegi mérlege. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint „az oroszok első nagy támadása megrekedt, majdnem minden fronton”. Úgy véli, állóháborúra rendezkedik be mindkét fél.
Az oroszok ezzel pszichológiai nyomást gyakorolhatnak az ukránokra, hiszen az állóháború a civileket célozza. Másrészt erőt gyűjthetnek, mert az orosz hadsereg katonai műveletei, utánpótlás nélkül 1-2 héten belül összeomlanának. Tálas Péter úgy véli,
az oroszok elszámolták magukat: 6-8 napos háborúra, és gyors ukrán megadásra készültek. Hozzátette, „valószínűleg nem számoltak azzal sem, hogy az ukrán társadalom az nagyon erősen ellenáll, nem vették észre, hogy ez a háború az ukránok számára egy nemzeti függetlenségi háború lesz.”
Közben Moszkva nemrég azzal vádolta meg Amerikát, hogy vegyi és biológiai fegyvereket tart Európában, ám Joe Biden szerint ez nem igaz. „Azt is bizonygatják az oroszok, hogy Ukrajnának biológiai és vegyi fegyverei vannak Ukrajnában. Ez egyértelmű jele annak, hogy Putyin bevetné mindkét fegyvertípust” – jelentette ki az amerikai elnök.
A hidegháború óta a NATO és Oroszország is rendelkezik forgatókönyvvel a tömegpusztító fegyverek bevetésével kapcsolatban, amihez a biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz elnök, a honvédelmi miniszter a vezérkari főnök és még egy tucat ember jóváhagyása szükséges.
Tarjányi Péter úgy véli, maximum vegyi fegyvert vethetnek be az oroszok egy-egy város ellen, hiszen ezt már 2015-ben Szíriában is megtették. Szerinte vannak még „bőven más eszközei: tüzérségi fegyverek, precíziós rakétáik, amelyeket használni tudnak. De az, hogy hadászati atomfegyvereket, vagy hadászati tömegpusztító fegyvereket indítson el Oroszország, erre szinte nulla az esély.”
A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa sem tartja valószínűnek, hogy az oroszok olyan vegyi vagy biológiai fegyvereket vessenek be, ami túlmutat Ukrajnán. Csiki Varga Tamás azt hangsúlyozta: a legintenzívebb hatású, legvadabb forgatókönyv a taktikai nukleáris fegyver bevetése lehetne. Ez azt jelentené, hogy egy hidegháborúban kifejlesztett technológia kerülne alkalmazásra, melynek nem volt még előzménye. Helyi jelleggel lehet bevetni ezt a fegyvert, és olyan pusztítást végez, ami egy front áttöréséhez elegendő – mondta.
A szakértő hozzátetette: a taktikai nukleáris fegyverek bevetése nem okozna Európa széles részében sugárfertőzést, Oroszországot viszont politikailag hátrányos helyzetbe hozná.
