A magyar emberek kétharmada vallja magát stresszesnek, Európában mi alszunk a legrosszabbul. Érthető módon ezzel szinte mindenki próbál valahogy megküzdeni, sokféle módszert alkalmazunk erre, de még ha a módszer jó, akkor is elbukhatunk a kivitelezésen. Az ébresztőóra kinyomkodásától a napi tennivalók összeírásig, hat olyan reggeli rutint vettünk sorra, amik jól használva stresszcsökkentő hatásúak, de ha belelovaljuk magunkat, könnyen fordítva sülhetnek el – írja a penzcentrum.hu.

Egyre gyakrabban emlegetik a stresszt, mint a 21. század egyik fő betegségét, melyet hétköznapi teendőink váltanak ki belőlünk. A napi hajtás, a környezet nyomása, a család és barátok, valamint az előttünk álló nehézségek erősen befolyásolják közérzetünket. Ezen pedig az elmúlt bő egy év bizonytalansága tovább rontott.

Az Ipsos és a Huawei Technologies 10 országban, az előző év végén végzett, nemzetközi kutatásának tanulságai lesújtó képet festenek a magyarok lelki és mentális állapotáról. A felmérésben a magyar emberek kétharmada vallotta magát stresszesnek, a megkérdezettek fele pedig a pandémia hónapjaiban jóval többet idegeskedett.

A 66% kiugróan magas, Európában a magyarok a legstresszesebbek. A koronavírus drasztikus változást hozott, felforgatta mindennapjainkat, a szorongás és a stressz pedig kihatással van megszokott életünkre: a magyar emberek közel fele (44%) fáradékony, 21%-uknak érezhetően csökkent az önbizalma.

A kutatásból az is kiderült, hogy romlott a válaszadók alvásának a minősége is, a megkérdezettek negyede nyilatkozott így. A széles körben elterjedt stresszt mutatja, hogy a válaszadók 66% vallja magát közepes mértékben vagy nagyon stresszesnek, és ennek nagy része a közelmúlt változásaiból adódik: 48%-uk mondta azt: emelkedett a stressz-szintje az elmúlt pár hónapban.

A válaszokból az is kiderült, hogy a megkérdezettek törekednek arra, hogy csökkentsék mindennapi életükben a stresszt, ezáltal javítsanak alvásminőségükön. De közel sem biztos, hogy mindig, mindenki a legjobb módszereket választja erre, mi több rosszul alkalmazva a jó módszerek is kontraproduktívak lehetnek. Különösen igaz ez a szorongásunk csökkentése érdekében kialakított reggeli rutinjainkra.

A Huffpost szakértőkkel beszélgetve kiderítette, hogy számos mentális és fizikai egészségünkre pozitívan hatónak tűnő szokásunk válhat stresszfaktorrá. Íme, hat reggeli rutin, ami, ha rosszul csinálod többet árt, mint használ.

Egy hasznos szokás könnyen fordul a visszájára

Az előszeretettel ajánlott reggeli praktikák, mint az edzés, vagy a naplóvezetés tudnak hasznosak és egészségesek is lenni. Azonban, ha túl mereven állunk egy-egy ilyen napi rituáléhoz, akkor könnyen toxikussá is válhatnak – véli Han Ren, stresszkutató pszichológus.

Ha elvárásokat állítunk magunk elé, hogyan „kell” kinéznie a reggeleinknek, előbb-utóbb azon fogunk stresszelni, hogy az ébredés után minden tökéletesen terv szerint menjen, majd aggodalmukat erősíti, ha valamire nem jut idő, vagy nem úgy sikerül, ahogy reméltük. Így válhatnak az egészséges szokásainak stressz és kudarcélmény forrásává.

A gondokat súlyosbíthatja, ha maximalisták vagyunk. Egy tökéletességre törekvő embernek ugyanis komoly csapást mérhet az önbizalmára, ha nem sikerül teljesíteni a maga elé kitűzött célokat. –véli Athina Danilo, burbank-i családterapeuta.

Ha a reggeli rutinunk nem úgy sül el, ahogy terveztük, abból könnyen vonhatjuk le azt a következtetést is, hogy a munkánkban is hasonló kudarcokkal fog telni a nap – tette hozzá Alison Nobrega, oakland-i terapeuta és klinikai szociális munkás. A szakértő szerint nem nehéz elképzelni, hogy nyomják rá bélyegüket ezek a szorongást előidéző gondolatok az egész napunkra.

Mindemellett nem mindig könnyű rájönni, melyik reggeli szokásunk okozza valójában a stresszt nálunk. A szakértők ezért arra is vállalkozták, hogy néhány példán keresztül mutassák be, mely mindennapi rutinjaink vezethetnek akár egész napos szorongáshoz és nyugtalansághoz.

1. A ráérős reggeli

Sokan ajánlják a lassú és nyugis reggelizést, ami valóban megnyugtathat és segíthet egész nap koncentráltnak maradni. Ha nem fér bele a jelenlegi életvitelünkbe, akkor viszont a kényelmes reggelek a szakértők szerint könnyen fordítva sülhetnek el.

Ha például szülők vagyunk, az elsődleges minden reggel az, hogy gyerekünk meg tudjon ebédelni, el tudjon készülni és még a suliba is beérjen. Ha adott esetben több gyerek nevelése mellett próbáljuk a rutinunkba erőltetni a 30-40 perces reggelit annak könnyen fejetlenség és egy csomó stressz lehet a vége.

De még ha nem is vagyunk családok. Fél óra plusz alvás a fárasztó munkanap előtt mindenképp sokkal hasznosabb lehet, mind lelkünknek, mind szellemünknek, mintha ugyanezt az időt a konyhában töltenénk el.

2. A kinyomkodott ébresztő

Bár borzasztó jól tud esni, az alvásunk kitolása sem mindig ideális megoldás. Az ébresztőóránk állandó lenyomogatása pedig kimondottan feszültté, stresszessé is tehet.

Azzal, hogy a szundi gomb két megnyomása között többször felver az ébresztő, annak hangja folyamatosan az aznapi teendőinkre emlékeztet minket. Gyakorlatilag tudatosul bennünk, hogy azért halogatjuk a felkelést, mert nem akarjuk elvégezni a napi feladatokat.

A halogatás pillanatnyilag jól eshet, de ha felhalmozódik, máris kevésbé érezzük így. Az érzelmi, vagy fizikai diszkomfort elfojtása könnyen egyfajta sürgetettség-érzet feltöréséhez vezethet

–véli Ren. A hab a tortán, hogy a két ébresztő közötti lustálkodás egyébként is messze van a minőségi alvástól. Sőt, a szakértők szerint az ilyen szundik után konkrétan fáradtabban kelünk ki az ágyból, mikor arra rászánjuk magunkat.  Ezért ha tovább akarunk aludni, jobb ötlet negyed, vagy fél órával későbbre állítani az ébresztőt és inkább zavartalanul kiélvezni a pihenésünkre szánt plusz időt.

3. A naplóírás

Számos szakértő tanácsolja, hogy írjunk a naplónkba reggelente, ami valóban összetettebbé tehet minket és tervszerűbbé a napunkat. Azonban ez a szokás is káros lehet, ha minden reggel „muszájból” vezetjük naplónkat, véli Nobrega.

Különösen rosszul sülhet el a dolog, ha konkrét elvárásokat állítunk fel magunkkal szemben, például napi 30 percet tervezünk erre szánni, de megcsúszunk a készülődéssel.

Az is stresszes lehet, ha célokat kötünk a naplózáshoz, vagy valahova ki akarunk lyukadni az írásainkkal. Ezért fontos mindig szem előtt tartanunk, hogy az egész dolog igazi célja az érzelmeink és napi impulzusaink feldolgozása.

4. A tennivalók összeírása

Hasznos lehet összeszedni a teendőinket és papíralapon vezetni azokat, ezzel is felesleges agymunkát és idegeskedést megspórolva magunknak. Az feladataink ilyen listaszerű összeírása segíthet az elintéznivalóinkon való idegeskedés elkerülésében, de könnyen visszájára is fordulhat.

Könnyen stresszessé válhatunk, ha túlvállaljuk magunkat és több dolgot írunk az aznapi teendőink listájára, mint amennyire reálisan időnk és energiánk lenne. Ezt súlyosbíthatja, hogy ha az előző nap megcsúsztunk valamivel azt is átvezetjük az aznapi listára.

Ren szerint a dolog így idővel akár önsanyargatásba fordulhat, amit az előző napi teendőkkel való állandó csúszás hosszú ideig fenntarthat. A pszichológus ezért az javasolja, inkább az aznap megoldott teendőkről és leküzdött kihívásokról vezessünk listát, ezzel az esetleges kudarcok helyett az elért célokat tudatosítva magunkban.

5. A közös családi reggeli

A szeretteinkkel közös étkezések előnyeit nyilván nem szabad alábecsülni, ha rájuk próbálod kényszeríteni, hogy a reggelit minden nap közösen fogyasszátok el, az viszont a visszájára is elsülhet. Akár párunknak, akár a gyerekeknek is lehet épp sűrűbb reggele, és attól, hogy mi frissen keltünk, még nem biztos, hogy a többieknek is kedve van hosszabban beszélgetni a reggeli készülődés közben.

Sokakat a kényszerű reggeli jópofizás inkább lemerít, mint feltölt, vélik a szakértők. A minőségi családi együttlét pedig a nap bármely szakában történhet és jellemzően könnyebb összehozni mondjuk ebéd, vagy vacsora mellett, mikor a kajálás is mindenkinek jóval kevésbé sietős.

6. Az ágy, mint tiltott terep

Segíthet fenntartani a napi rutinjainkat, ha az ágyunkat meghagyjuk az alvás és a romantika terepének és még emailjeinket, vagy közösségi média oldalainkat sem annak kényelméből nézegetjük. Ha azonban ehhez a „szabályhoz” túl mereven állunk, a dolog könnyen fordítva sülhet el.

Ha túlságosan ragaszkodunk hozzá, hogy ehhez tartsuk magunkat, az arra ösztökélhet, hogy ahogy felébredünk, már pattanjunk is fel az ágyból, nehogy „véletlenül” nekiálljunk a telefonunk görgetésének. Ez akkor okozhat feszültséget, ha amúgy szívünk szerint még lustálkodnánk kicsit és ezt az időnk is megengedné.

Inkább tegyük fel magunkat a kérdést, hogy az ágyban való internetezés feltölt minket és feldobja kedvünket, vagy ingerültté-stresszessé tesz és döntsünk aszerint, hogy mitől érezzük jobban magunkat.