Mi az a többlethalálozás?

A hazai és nemzetközi koronavírus-járvány adatai közül a legmegbízhatóbbnak többnyire egy „nem-koronavírusos” statisztikát szoktak tekinteni: a többlethalálozást. A mutató azt jelzi, hogy a járvány heteiben mennyivel haltak meg többen (vagy kevesebben), mint a járvány előtt az év hasonló időszakában. A többlethalálozási mutatót pont azért tartják sokra, mert egyszerűen megkerüli azokat a problémákat, hogy kit tekintsünk koronavírusban elhunytnak, hány fertőzöttet találunk meg, mindenkit sikerül-e letesztelni a kórházakban stb. Ehelyett egyszerűen összeveti koronavírus időszakának halottjait a járványmentes időszak haláleseteivel.

Ez a mutatót például azok az esetek is növelik, amikor az egészségügy túlterheltsége miatt valakit nem tesztelnek koronavírusra, mégis covidban hal meg, vagy ha egyéb betegsége ellátatlanság miatt okozza egy beteg halálát. Ugyanakkor például a többlethalálozást csökkenti, ha a koronavírus-járvány idejére kiszorul a megszokott influenzavírus, és emiatt nem szed annyi áldozatot, mint amennyit a téli hónapokban szokott.

A mostani tanulmányból kiderül, hogy miközben az első hullám viszonylag enyhe volt, a második hullám már 15 200 fős többlethalálozást okozott, amely 29%-os növekedést jelent. A harmadik, tavaszi hullámban 13 400 fő volt a többlethalálozás.

Ez a tanulmány a negyedik és most zajló, ötödik hullám adatait még nem tartalmazza.

Régiós bontásban elmondható, hogy Észak-Magyarországon volt a legmagasabb a többlethalálozás (százezer főre vetítve 356), a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (227 fő százezer főre vetítve).