Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Sebességhatár, dudálás, biztonsági öv, irányjelzés: Itt vannak az új KRESZ első pontjai


A legkisebb gyerektől a legidősebb autósig mindenkire hatással lesz az új KRESZ változás.

Több mint egy évtizeddel az első kormányzati ötletbörze után jelenleg 2025. március 31-re ígéri az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy „a kormány által beterjeszthető” formába önti az új KRESZ-t. Hónapok óta öt munkacsoportban dolgoznak a tárca és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) munkatársai számos külső szakértővel (például a rendőrséggel) együtt az új jogszabálytervezeten és a hozzá kapcsolható egyéb szabályozásokon.

Ezzel párhuzamosan a munkáért felelős vezetők időről időre meghívnak pár újságírót, hogy megismertessék velünk az általuk megalkotott javaslatokat, amelyekről dönt majd a kormány. Első alkalommal a KRESZ alapelveit mutatták be, aztán a jogosítvány-szerzéshez és a leendő műszaki előírásokhoz kapcsolódó terveket, majd a motorosokra és gyalogosokra vonatkozó elképzeléseket.

Most viszont minden korábbinál több konkrét javaslatot ismertettek, amelyek tényleg az összes közlekedők érintik a dudálástól a parkolásig. Közülük soroljuk fel a legfontosabbakat.

Változnak a sebességhatárok

Helyenként csupán jogászkodásnak tűnhet szavak megváltoztatása, másodpercek bevezetése a közlekedési szabályok közé, vagy éppen a jövő évtől szabályos indexelés korábbitól eltérő meghatározása, de erről szól a KRESZ. Ami, ha minél precízebb, elvileg annál biztonságosabban tudnak közlekedni a szabálykövetők, és annál egyértelműbben vonhatók felelősségre a szabálytalankodók.

A beszélgetésen Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, Kerékgyártó János helyettes államtitkár (ÉKM), Kovács Kornél főosztályvezető (ÉKM), Berta Tamás, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet igazgatóhelyettese és Major Róbert tanszékvezető (NKM) beszélt az általuk irányított csoportok legújabb javaslatairól.

Követési távolság – Itt szeretnék másodperces szabályozással kiegészíteni a mostani KRESZ-t. Egy konkrét példa erre, autópályán a tervek szerint kötelező lesz két másodperces távolságban követni az előttünk haladót. Két másodperc reakcióidő azt jelenti, hogy 130 km/órás sebességnél ennyi idő alatt 72,2 méter a megtett távolság, ez nagyjából megegyezik a mostani sztrádás útburkolati jelek közötti útszakasznak. Lakott területen kívül egyéb úton egy másodperc a javaslat.

Vészfékezés – Használják majd ezt a kifejezést is, de itt és most nem a felelőtlen „büntetőfékezés” értendő alatta. „Az elöl haladó vészfékezése esetén is meglehessen állni” – így hangzik a javaslat a követési távolsághoz kapcsolódóan.

Kaszkadőrvezetés – Többször elhangzott ez a hangsúlyozottan nem jogi fogalom, amely alatt a drifteléshez és a sűrű forgalomban haladók közötti szlalomozáshoz hasonló veszélyes járművezetői magatartást értettek. Ezek jelenleg sem engedélyezettek, de egyértelműbbé kívánják tenni a tiltásukat az új KRESZ-ben.

Sebességhatárok – Egészen konkrét (és az elhangzottak alapján szinte eldöntött) javaslatnak tűnik az autóbuszok, tehergépkocsik és járműszerelvények lakott területen kívüli 90 km/órás sebességhatárának a bevezetése. Sőt, a 2,55 méter szélességet el nem érő mezőgazdasági vontatók (traktorok) pótkocsi nélkül és lakott területen kívül 60 km/órás maximális sebességének a megengedése is terv.

Háromnegyed évvel ezelőtt több állami forrásból hallottuk, hogy a minisztérium vezetése szeretné bevezetni az autópályákon a 150 km/órás maximális haladási sebességet, amivel kapcsolatban – az információ szerint – hiába kért támogatást a szakmai szervezetektől a tárca, azt nem kapta meg. Most rákérdeztünk erre, Kerékgyártó János helyettes államtitkár határozottan kijelentette: „erre a kérdésre nem tudok válaszolni”. Majd kis szünet után hosszabban beszélt arról, hogy az ötletelés szakaszban számos különféle ötlet felmerült, sok mindent vizsgáltak.

Változnak az indexelés szabályai

A közlekedési balesetekkel kapcsolatos ítélkezésben sok évtizedes tapasztalattal rendelkező Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró szerint megjelennek az KRESZ-ben az irányjelzés időtartamára vonatkozó új részletszabályok.

Dudálás – Változás lesz, hogy hangjelzés, dudálás „rövid ideig adható” figyelemfelhívás érdekében, de csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése miatt.

Vészvillogó – Itt a sokak által alkalmazott szokást követi a jogalkotó, hiszen manapság is váratlan helyen hirtelen megálláskor sokan vészvillogóval jelzik a mögöttük érkezőnek, hogy figyeljen, határozottan lassítson. A jelenlegi tervek szerint bekerül az új KRESZ-be, hogy balesetmegelőzés miatt „adható”. Csalni azonban továbbra sem lehet a dupla indexszel, mondjuk szabálytalan parkolást leplezni.

Irányjelzés – Érdekes újdonságnak tűnik, hogy a „művelet előtt legalább két másodperccel kell megkezdeni”. Vannak persze kivételek is, hiszen ez nem mindig életszerű: mondjuk egy kicsi körforgalom elhagyásakor, hiszen lehet, hogy ott mindösszesen két-három másodpercet autózunk összesen.

Gyerekek biztonsági övének használata – Sokáig a járművezető volt a felelős az utasok övhasználatáért, ma már mindenki a sajátjáért. Az új tervezet a gyerekek biztonsága érdekében szeretné részletesen szabályozni az övhasználatukat és a gyermekbiztonsági rendszerek használatáért felelős személyeket. 14 év alatti gyerekek esetén ez az ember a „felügyeletre alkalmas kísérő” lesz, az ő hiányában a járművezető. Ha valakinek ez így túl lila, itt például iskolabuszon utazó gyerekekre és az őket kísérő pedagógusokra kell gondolni, vagy a klubjuk által az egyesület buszával meccsre szállított gyerekekre és az őket kísérő edzőre – hogy csak két példát mondjunk.

Három év alatti gyerekek – Semmi túlzás nem volt cikkünk felütésében, amikor a legfiatalabb közlekedők érintettségéről írtunk. Újdonság lesz a KRESZ-ben, hogy a harmadik életévüket be nem töltött gyerekekkel a lakott területen kívül közlekedő autóbuszon ülve kell utazni a kísérőnek.

Kivilágítás – A járművezetők mindegyikét érintő változás is lesz. A tervezet szerint az új KRESZ bevezeti a „valamennyi járműre vonatkozó mindenkori kivilágítás kötelezettségét, kötelezővé teszi a távolsági fényszóró használatát lakott területen kívül a láthatóság korlátozottsága esetén (de kivétellel és megkötéssel).” Bocsánat, hogy az egész cikk tele van darabos jogászmondatokkal, de egy jogszabálytervezet változásairól írunk.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük