2022 és 2023 között, egyetlen év alatt majdnem megduplázódott, 197 ezer forintról 354 ezer forintra nőtt a magyarok legmagasabb jövedelmű húsz százalékának az úgynevezett „egyéb jövedelme” – derül ki a KSH adataiból.
Az egyéb jövedelem kategóriába tartozik minden, ami:
- nem munkával megszerzett jövedelem;
- és nem olyan állami transzfer, mint a nyugdíj, vagy a munkanélkülieknek, gyereket nevelőknek járó támogatások.
Az egyéb jövedelmek nagy részét tehát a tőkejövedelem teszi ki, vagyis olyan pénz, amit a befektetők például a lakáskiadás után, a részvények osztalékából vagy az állampapírok kamataiból szereznek. Ezek nagysága érthető módon jelentősen eltér a társadalom különböző rétegeiben, ez az elmúlt 14 évben így alakult:
A grafikonon látszik, hogy a 2010-es évek első felében nagyjából ugyanazon a viszonylag alacsony szinten maradt minden jövedelmi ötöd egyéb jövedelme. A legfelső ötöd azonban az évtized végére elkezdett ellépni a többitől, és egy 2020-as megtorpanást leszámítva azóta szárnyal.
