Magyarország – a maga 3 százalékos arányával – azon uniós tagállamok közé tartozik, ahol a nyugdíjkasszában relatíve magas a külföldről érkező ellátások aránya. Ez az uniós statisztikák szerint nagyjából 55 ezer nyugdíjas között oszlik el, azaz ennyien kapnak külföldről (is) ellátást. Mivel azonban jelenleg jóval többen – becslések szerint minimum 650 ezren – dolgoznak magyarként külföldön (döntően valamely uniós tagállamban), a számuk a jövőben jelentősen emelkedni fog. Az viszont szinte országonként változik, hogy milyen feltételekkel és mekkora juttatásra számíthatnak – írja a Népszava.hu.
Az EU-nak nincs egységes szabályozása arra, mennyi ideig kell egy tagállamban dolgozni ahhoz, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzen valaki, mint ahogy például az egyes országok nyugdíjkorhatárai is jelentősen eltérnek.
A legfontosabb ilyen elv, hogy se járulék, se járulékfizetéssel töltött nyugdíjszerző időszak ne vesszen el. Vagyis ha valaki több EU-tagállamban dolgozott, minden ország, ahol legalább egy minimális ideig (általában 1 évig) járulékot fizetett, köteles lesz arányos részt nyújtani a nyugdíjából, amikor a nyugdíjkorhatárt eléri.
(Érdekesség, hogy Franciaország a külföldről kapott nyugdíjak arányát tekintve is toplistás.) És persze hatalmas nyugdíjtömeget hoznak majd azok a hazatérő vendégmunkások – a legnagyobb számban Romániába és Lengyelországba –, akik ma milliószámra dolgoznak Európa nyugati felén. Pontosabban az utóbbi országcsoport esetében az egyenleg nem is egyértelmű, mivel azok a románok, lengyelek stb., akik nyugdíjas éveikben is nyugaton maradnak, az anyaországból kapják meg a nyugdíjuk egy részét.
A tagállamokból külföldre fizetett nyugdíjak aránya egyetlen év alatt, 2021-ről 2022-re 7 százalékkal nőtt – egy évből természetesen nem lehet tendenciát rajzolni, de az évi növekedési arány a következő esztendőkben aligha fog csökkenni. Egy „külföldi résznyugdíjas” átlagosan évi 4300 eurót (nagyjából 1,7 millió forintot) kap, de ez a szám is növekedőben van. Az átutalt összeg nemzetgazdasági szinten is jelentős lehet: a svájci nyugdíjkassza például évi 6,4 milliárd eurónyi összeget utal évente külföldre. Egészen kivételes Luxemburg helyzete: a legkisebb Benelux állam az összes kifizetett nyugdíj mintegy 42 százalékát külföldre exportálja.
Egy fontos mutatót tekintve Magyarország is az élmezőnyhöz tartozik. Portugáliában (12,3 százalék), Írországban (12,1), Luxemburgban (12,1), Horvátországban (11,0) és Cipruson (9,8) él arányaiban a legtöbb olyan nyugdíjas, aki külföldről is hoz valamennyi nyugdíjjövedelmet. Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes nyugdíjkasszán belül mekkora az import részesedése, már egészen más ragsor alakul ki: az arány csupán Horvátországban (15,7 százalék), Portugáliában (8,6), Cipruson (8,1), Máltán (6,2), Szlovákiában (3,8) és Magyarországon (3,0) éri el vagy haladja meg a 3 százalékot.
