Rengeteg külföldi, illetve devizaalapú megtakarítást képeztek a magyar háztartások az orosz-ukrán háború kirobbanásának és az energiaválságnak az évében, 2022-ben – írja a Portfolio,hu. Az akkori rekord megszületésében a drasztikus forintgyengülés miatti spekulációnak is jelentős szerepe volt. Most megnéztük, folytatódott-e tavaly is a jelenség. Kígyózó sorok a pénzváltók előtt, ausztriai és szlovákiai (főleg privátbanki) számlanyitások, külföldi fintechek és eurós nyugdíjbiztosítások előretörése – ezek mind ugyanannak a folyamatnak a részei voltak 2022-ben: sokan döntöttek a külföldi, de legalábbis a devizaeszközök mellett. Nagy szerepe volt ebben, hogy éves átlagban a forint 9,2%-ot gyengült az euróval szemben, és sokan spekuláltak a további gyengülésre, ami végül a tavalyi év átlagában és egészében nem következett be.

Az MNB „Előzetes pénzügyi számlák” adatai ha hiányosan is, de mutatják a megtakarítások és befektetések esetében a külföldi állományokat is: a valuták, a betétek, a kötvények és a befektetési jegyek külföldi összegét ismerjük e statisztikából.

2022-BEN 795 MILLIÁRD FORINTTAL, VAGYIS 31%-KAL (!), 2023-BAN MÁR „CSAK” 302 MILLIÁRDDAL, VAGYIS 9%%-KAL NÖVEKEDETT EZEK ÖSSZEGE.

Így tavaly év végén 3678 milliárd forint volt az ismert külföldi megtakarítások állománya.

Alábbi ábránkon az ismert devizaeszközöket mutatjuk be (tehát a belföldön tartottak is benne vannak, a valutát ezúttal nem a külföldi, hanem a deviza eszközök közé sorolva), ezek esetében is csökkent mind a növekedési ütem, mind pedig ezen eszközök aránya tavaly.

A magyar háztartások viselkedését elsősorban nem is a teljes állományi adatok tükrözik, hanem a nettó tranzakciók, amelyek azt mutatják, mennyi volt az elhelyezet és a kivont tőke különbözete az egyes pénzügyi eszközökben. Ezek is alátámasztják azt, hogy

2022 A TŐKE KÜLFÖLDRE HELYEZÉSÉNEK AZ ÉVE VOLT: NETTÓ 761 MILLIÁRD FORINTOT TETT A LAKOSSÁG VALUTÁBA, KÜLFÖLDI BETÉTBE, KÖTVÉNYBE VAGY BEFEKTETÉSI JEGYBE.

2023-ban már csak a külföldi befektetési jegyek esetében gyorsult ez a tendencia, a többi eszköznél megfordult a trend, így már „csak” 317 milliárd forint volt a felsorolt külföldi eszközök nettó tőkeáramlása.

Az érintettek szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy racionális volt-e ez a magatartás. Az átértékelődési számok (vagyis lényegében a döntően egyelőre nem realizált forinthozamok) azt mutatják, hogy

FORINTBAN SZÁMOLVA NEM FELTÉTLENÜL JÁRTAK JÓL AZOK, AKIK KÜLFÖLDI ESZKÖZBE TETTÉK A PÉNZÜKET.

Veszteségük egy részét a forint erősödése okozza, hiszen a 2022 végi 400 forinttal szemben 2023 végén például 383 forintnál állt az euró árfolyama.

2023-ban akülföldi bankbetéteken és valután buktak összességében a háztartások, legalábbis forintban számolva, és ennél összességében kisebb volt a külföldi kötvényeken és befektetési jegyeken elért nyereségük. Bizonytalan még, hogy az utóbbi időszak újabb forintgyengülési trendje milyen spekulációkat indít be, és megismétlődik-e az elmúlt két év turbulenciája a megtakarítások és befektetések külföldre történő átcsoportosítása terén.