A vírus és az azt követő krízis miatt egy brit kutatás szerint duplájára nőtt a szorongó fiatal felnőttek száma. A szakemberek sürgetik, hogy mindenki kapjon segítséget mentális problémáihoz, a helyzet itthon is hasonló.
Forrás: Getty
be róla a CNN hírportálja. Ráadásul a szigetország nyári enyhítései mellett is megmaradtak ezek az értékek, mert a többség sejtette, hogy télre újra jönnek a szigorítások.
A kutatáshoz az adatokat a felsőoktatási intézmény egy 90-es évekbeli gyerek egészségügyi programból kapta, amelynek során kismamákat toboroztak arra, hogy harminc évig összegyűjtsék a gyermekeik adatait – akik most közelítenek a harminchoz. A résztvevők közt egyaránt voltak az ország különböző részeiről is, ennek kapcsán arra is jutottak, hogy ez érdemben nem befolyásolta az eredményeket.
„A kérdőív részletes adatai megmutatják a fiatalok közti szorongás aggódó mértékű növekedését. Ennek oka részben maga a járvány, illetve a lezárások okozta lehetséges társadalmi és pénzügyi visszaesés következményei”
– mondta a hírcsatornának Dr. Alex Kwong, a kutatás egyik vezetője. Kiemelte: az már bizonyított, hogy nem egy rövidtávú dologról van szó. Emiatt szerinte sürgősen szükséges, hogy a mentális segítséget mindenkinek biztosított legyen, akinek szüksége van rá, ugyanis e téren is komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak.
A kutatás arra is rámutatott, hogy nehezebb helyzetben vannak, akik már meglévő egészségügyi problémákkal küzdenek, vagy valamilyen sérülékenyebb csoportba tartoznak. Így a nők, az egyedül élők és az anyagi problémákkal rendelkezők különösen ki vannak téve a koronavírus okozta mentális megpróbáltatásoknak.
Egyedül nehezebb
A tengerentúlon is készült egy felmérés: az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központja arra jutott, hogy a szorongásos tüneteket mutató amerikaiak száma megháromszorozódott az egy évvel korábbi adatokkal összevetve. Egy jelentés szerint az Államokban többen szenvednek a pandémiához kapcsolódó lelki megpróbáltatásokkal, mint bármelyik más országban.
„A szociális izolációnak, a jelenlegi helyzetben a karantén kényszerének számos általános jellegű hatása ismert. Ezek a tünetek bárkinél megjelenhetnek, függetlenül attól, hogy milyen okból kényszerültek az elszigetelődésre” – mondta Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a karantén lelki hatásairól. Hozzátette, hogy mivel a veszélyforrás ismeretlen, nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, kevésbé tudunk hatékonyan védekezni. Ezekben a bizonytalan helyzetekben aligha alkalmasak a korábban jól működő megküzdési módjaink, védekező stratégiáink, hiszen nincsenek az ilyen jellegű fenyegetések kezelésére eszközeink.
A jelenlegi korlátozó intézkedések itthon december 11-ig tartanak. Hogy a mentális hogylétünk szempontjából is jelentős ünnepek alatt milyen szabályok várhatók, azt egyértelműen még nem kommunikálta a kormány. Talán nem véletlenül: a kormányfő által labornak tekintett Ausztriában kimondottan azért szigorítottak az ősz végén, hogy ezzel esélyt adjanak a karácsonynak. Igaz, ezt mi csak késéssel követtük, az utána következő további szigorításokat pedig nálunk nem vezették be.
Szombaton a kormány a Facebook-ra kiírta, hogy korlátozások nélküli karácsonyt szeretnének. Ebben a posztban megismételték Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában elhangzottakat arról, miszerint 8-10 napon belül hoz döntést azzal kapcsolatban a kabinet, hogy marad-e az este nyolc utáni kijárási tilalom és a tízfős rendezvénykorlátozás.
