A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a rendőrség közreműködésével lehetne hatásosan fellépni az illegális hulladékégetés ellen. Vidéken ugyanis – de még a nagyvárosok peremkerületeiben is – bevett szokás, hogy a lakosság háztartási hulladékkal, PET-palackokkal, festett ajtó- vagy ablakkerettel, esetleg pozdorja bútorokkal is fűt. A szálló por mennyiségének háromnegyedéért a rossz minőségű szilárd tüzelő a felelős, így a hulladékkal való fűtés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg Magyarországon több településen is veszélyes a levegő minősége.
A kályhán belüli tiltott hulladékégetésért – tehát például háztartási szeméttel, bútorokkal való fűtésért – 75 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő bírság szabható ki, ha pedig valaki a kertben végzi ugyanezt a tevékenységet, akkor 25 és 100 ezer forint közötti büntetésre számíthat. Lenkei Péter természetvédelmi mérnök, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a jogszabályok megfelelők, de a bizonyítás nagyon nehézkes.
Ezért arra lenne szükség, hogy a hatóságok a rendőrséggel együttműködve ellenőrizzék az otthoni kályhákat, milyen „tüzelő” égett bennük. A rendőrség közreműködése azért szükséges, mert a járási hivatalok munkatársai nem biztos, hogy azonnal be tudnak jutni a lakásokba, egy rendőrt azonban „nehezebb lerázni”. Álláspontja szerint az otthoni ellenőrzéseknek visszatartó hatása lenne, ha ugyanis egy faluban elterjed, hogy valakit megbüntettek hulladékégetésért, mások is felhagyhatnak ezzel. Ezáltal jelentősen javulhatna a levegő minősége.
A Levegő Munkacsoport levelet is írt a Miniszterelnökségnek, amelyben azt kérték, hogy készítsenek részletes útmutatót a hatóságoknak az egységes jogalkalmazásra, és szervezzék meg az érintett ügyintézők továbbképzését. Választ V. Németh Zsolttól, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárától kaptak, aki elismerte, hogy növelni kell a hatósági fellépés hatékonyságát, de egyelőre csak azt ígérte, hogy felmérik az eddigi ellenőrzési gyakorlatot.
– Ez nem csak szociális kérdés, nagyon sokan tudatlanságból dobnak tűzre háztartási hulladékot – mondta Lenkei Péter. A szegényebb megyékben ugyan gyakran előfordul, hogy valóban nincs más tüzelő, de sok helyen hiányos a lakosság ismerete ennek veszélyeiről – tette hozzá. Szerinte nagyon sokat segítene, ha a kormány a jelenlegi évi hárommilliárd forint helyett tízmilliárd forintot költene a szociális tűzifakeretre, így csökkenthető lenne az illegális hulladékégetés, valamint kevesebb lenne a fagyhalál is. Jelentős előrelépést jelentene, ha az állam épületszigetelési programokat indítana, ezek segítségével ugyanis csökkenthető a szükséges tüzelő mennyisége, ráadásul ilyen programokkal munkahelyeket is lehetne teremteni. A hazai légszennyezettség súlyosságát mutatja, hogy az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) adatai szerint hat településen – Budapesten, Százhalombattán, Tökölön, Szegeden, Miskolcon és Sajószentpéteren – már veszélyes, tizenkét településen – Mosonmagyaróvár, Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, Vác, Eger, Szolnok, Debrecen, Kazincbarcika, Hernádszurdok és Oszlár – pedig egészségtelen a levegő minősége.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Kriza Ákos miskolci városvezető a légszennyezettség szintje miatt tegnap elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. A lakosokat arra kérték, hogy inkább tömegközlekedéssel utazzanak, és lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd és olajtüzelésű berendezések használatát.
A környezetvédelmi hatásokon kívül egyébként más eredménye is lenne a szennyező szilárd tüzelés, azon belül a rossz minőségű szenek visszaszorításának, a rossz levegő ugyanis szív- és érrendszeri betegséghez, illetve tüdőrákhoz vezethet.
Az ÁNTSZ a szmog miatt ajánlásokat is megfogalmazott a lakosságnak. Eszerint ha a levegőben lévő szálló por koncentrációja köbméterenként 100 mikrogramm fölé emelkedik, akkor érdemes otthon, zárt térben maradni, szellőztetni pedig csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka tanácsos.A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mert a szennyezett levegő miatt kis súlyú lehet az újszülött, és károsodhat a magzati tüdőszövet fejlődése is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő gyerek nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.
