Farkas András nyugdíjszakértő heti hírlevelében azt mutatta be, hogyan, milyen szabályok alapján dolgozhatnak a nyugdíjasok, illetve azok, akik meghatározott nyugdíjszerű ellátásban részesülnek – írja az InfoStart.

A korbetöltöttek foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Személyi jövedelemadót viszont levonnak a bérükből (15 százalék). Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet, mint egy akítv dolgozóé.

Ha a nők kedvezményes ellátásában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett kereseténél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes ellátása – amely egyébként saját jogú teljes öregségi ellátás – mellett szerzett kereset is járulékmentes.

Aki egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a ellátása megállapítását követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.

Fontos még, hogy miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, e munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni, a nők kedvezményes ellátása nem újraszámítható a korhatár betöltésével, akkor sem, ha az érintett hölgy dolgozott a kedvezményes ellátása mellett.

2013. július 1-jén lépett hatályba és részben még mindig hatályos a közszférában alkalmazandó elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a korhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a ellátásukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

Kiket érint?

A kormányhatározat nyomán az Országgyűlés már többször módosította a nyugdíjtörvényt, a 2025-ben hatályos törvényi rendelkezés szerint a kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
• egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
• politikai szolgálati jogviszonyban,
• biztosi jogviszonyban,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül. Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A kormányzat mentesítő rendelkezései következtében nem kell viszont szüneteltetni a nyugdíj folyósítását a közszolgálati jellegű jogviszonyokban sem, ha a jogviszony

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy
• köznevelési intézményben, vagy
• szakképző intézményben

áll fenn. E feltételek fennállását a foglalkoztató nyilatkozatával kell igazolni. Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Nyugdíj és megbízási szerződés

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. Szintén nem kell alkalmazni a magyar szüneteltetési szabályokat külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférás foglalkoztatásnak megfelelő jogviszonynál.

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori havi minimálbér 18-szorosa, azaz 2025-ben évi 5 234 400 forint.

Ha a járulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a korhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.