A közel hasonló korú hölgyek erős, jobb bordaív alatti fájdalomról számoltak be, ami hőemelkedéssel, lázzal járt együtt. Az első esetnél, egy 31 éves nőnél mindezt olyan egész éjjel tartó heveny hasmenés és hányás kísérte, hogy egy budapesti sürgősségire szállították.

Ami különössé teszi a betegséget

A szakorvos kiemelte: mivel fiatal nőkről van szó, először a terhességet zárták ki, és már az első vizsgálatoknál felmerült az endometriózis gyanúja, ami szintén járhat a bélfal megvastagodásával, de antibiotikum hatására nem gyógyul és nem ilyen jellegű klinikai képpel jár.

Sőt, nem nagyon tudunk olyan betegségről, ami a vastagbél jobboldali hajlatánál okoz gyulladást

– mondta a doktor, hozzátéve: a Chron-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás ugyan okozhat elváltozásokat a területen, de ezek krónikus betegségek, így antibiotikumos kezeléssel nem gyógyíthatóak. A belgyógyász kérdésünkre elmondta, hogy daganat itt is előfordulhat, azonban ezt a képalkotó vizsgálatok egyike jó eséllyel kimutatta volna, vagy a székletben található vér utalt volna erre. Temesszentandrási György arra is kitért, hogy endoszkópos vizsgálattal jobban igazolható a rosszindulatú elváltozás, de a betegek állapota miatt akkor erre nem volt lehetőség, ezért szövettan sem készült.

A vastagbél-tükrözéses szűrővizsgálatot ugyanakkor 40 éves kor felett 5 évente el kellene végezni. A krónikus bélgyulladásban szenvedőknek pedig kiemelten fontos lenne ennél gyakrabban kolonoszkópos vizsgálatot végeztetni, ugyanis náluk 8-12 szerese a rizikója a vastagbélrák kialakulásának.

– hívta fel a figyelmet.

A hirtelen jelentkező láz és heveny hasmenés, hányás is fertőzésre utal, de a székletmintákban nem volt a leggyakrabban ilyen panaszokat produkáló coli-, szalmonella-, vagy helicobacter baktérium. A tenyésztés egy ismert kórokozót sem mutatott ki, még a HIV-vizsgálat is negatív lett, bélférgességről sem lehetett szó.

Hogyan terjedhet?

Az Index kérdésére, hogy mi a kapcsolat a két eset között, Temesszentandrási György elárulta, hogy eddig nem sikerült összefüggést feltárni. Az egyik nő Budapesten, a másik Pest környékén él, máshol dolgoznak, az egyik kismama, a másik adminisztrációs munkát végez, megbetegedésük előtt nem jártak külföldön és családtagjaik, ismerőseik nem fertőződtek meg. Ráadásul időben viszonylag távol, egy hónapos eltéréssel jelentkeztek a panaszok a két nőnél. A belgyógyász ezért úgy véli, hogy szervezetükbe valamilyen nem hőkezelt étellel kerülhetett az ismeretlen kórokozó.

További részelteket az Index.hu cikkében olvashatnak