Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy ahol eddig bevezették, sikeres az általános 30 kilométer/órás sebességkorlátozás azért is, mert – a balesetek számának és súlyosságának csökkenésén túlmenően – mérséklődik általa a zaj- és légszennyezés. A biztonságosabb utcákon lakók többet sétálnak és kerékpároznak, ami jelentősen hozzájárulhat az egészségi állapotuk javításához.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta, ma már nagyon sok ember szinte mindenhová autóval megy. Továbbá a nagy autóforgalom sok helyen élvezhetetlenné teszi a gyaloglást és a kerékpározást. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság egyre kevesebb fizikai mozgást végez, aminek pedig tragikus következményei vannak:
AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET ADATAI SZERINT A MOZGÁSSZEGÉNY ÉLETMÓD EURÓPÁBAN ÉVENTE EGYMILLIÓ EMBER KORAI HALÁLÁT OKOZZA.
Továbbá számtalan megbetegedést idéz elő, illetve súlyosbít: többek között szív- és érrendszeri betegségeket, 2-es típusú diabéteszt, vastagbélrákot, mellrákot, csökkent csonttömeget, depressziót és elhízást. Sajnos Magyarország élen jár Európában a túlsúlyos emberek arányát tekintve, ami most, a koronavírus-járvány idején fokozott kockázatot jelent – emelte ki Lukács András.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse hozzátette:
Az úthálózat ugyan azért van, hogy el tudjunk jutni egyik helyről a másikra. Eközben azonban figyelnünk kell azokra, akik az utak mentén laknak. Az a jó, ha levegőjüket minél kevésbé szennyezzük, zajjal minél kevésbé zavarjuk őket.
Ezért jó, hogy Budapesten is egyre több a 20 vagy 30 kilométeres sebességkorlátozású övezet – húzta alá.
A civil szervezet szerint a kedvező tapasztalatok ellenére még sok a tévhit a 30 km/órás sebességkorlátozású övezetekkel kapcsolatban, ezért széles körű felvilágosító munkára van szükség az eloszlatásuk érdekében.
