Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Pintér Sándor benyújtotta egészségügyi reformját: Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást


A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre. Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A kép illusztráció! – Forrás: debreceninap.hu

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük