A vezetékes víz a legtöbb településen kiváló minőségű Magyarországon, de a régi vízvezetékekből ólom kerülhet a csapvízbe, ami veszélyes – hívta fel a figyelmet legutóbb az NNK, bemutatva a csapvíz ólomtartalmáról készített kockázati térképet, amely segítségével bárki megtudhatja, hogy lakóhelye szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata.

A térkép ITT érhető el.

A térkép az országos ólomkockázat-felmérés eredményein alapul, amelyben 2800 mintát vizsgáltak meg. Az ólomkockázat épülettömb-szinten van megadva, ezért egy adott épület, lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt épülettömbön belül lehet új építésű épület (aminek a kockázata alacsony), valamint ennek a fordítottja is igaz lehet. A kockázatot az is csökkenti, ha egy régi épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték.

Egy esettanulmány

Bevizsgáltatta egy 1970-es évek végén, illetve egy 1920-as években épült budapesti ház egyik lakásában a konyhai csapvíz ólomtartalmát a G7.

Az eredmények azt igazolták, hogy a régebbi építésű házban a literenként 10 mikrogrammos határérték négyszeresét, csaknem 40 mikrogramm ólomkoncentrációt mértek a kifolyatás nélküli mintában, míg az 1970-es évek végén épültben mindössze 0,29 mikrogrammot (a mikrogramm a gramm milliomodrésze).

Kiderült, hogy a határérték  feletti ólomkoncentráció nem ritka. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2018-2020-ban végzett, uniós finanszírozású, „Nyitott laboratórium” nevű országos ivóvízminőség felmérése szerint 750 ezer ember lakhat magas vagy nagyon magas ólomkockázatnak kitett lakásban Magyarországon.

Kiváló víz csörgedezik az ólomcsövekben

Budapest és általában Magyarország ivóvize jó minőségű, bár vannak jelentős területi eltérések. A csapvíz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer – az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. Kár, hogy minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a nem megfelelően karbantartott, törött vagy megrepedt csöveken keresztül.

A Magyar Víziközmű Szövetség becslése alapján az ólom bekötőcsövek aránya nagyjából 3 százalék, ami mintegy 114 000 fogyasztót érint országszerte. A közműszolgáltató azonban a vízminőségért csak a vízóráig felelős, onnantól az adott házé a felelősség, hogy milyen csöveken jut el az ivóvíz a csapokig.

Csökkenthető a víz ólomtartalma

Az iváshoz, főzéshez is használt csap napi egyszeri, legalább egy percig tartó kifolyatásával, illetve víztisztító berendezéssel is mérsékelni lehet a fémszennyezést, de a legbiztosabb módszer a csőcsere. A régi ólomcsövek teljes cseréje egy szaklap szerint 2020-ban nagyságrendileg 1,5 millió forint volt egy négyszintes társasház esetében, ám a kalkuláció az esetleges csempebontás utáni helyreállítást, festést, alaposabb takarítást nem foglalja magában.