Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Nincs veszélyben a Hunor-program: folytatódik a magyar űrhajósprogram


Magyarország 2024-ben tervezi eljuttatni második űrhajósát a Nemzetközi Űrállomásra. Ehhez a HUNOR-program 99 millió dollárja, azaz 41,5 milliárd forintja kell. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztos elmagyarázta, miért éri meg ennyi pénzt költeni erre.

FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Bár az űrkutatás, illetve a különböző űrtevékenységek kezdete óta folyik versengés a különböző országok és nagyhatalmak között, még a hidegháború idején is volt együttműködés – mondta a 24.hu-nak Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. A tudományos területeken elért eredmények a hadiiparban is képességnövekedést eredményeznek: több ezer műhold, köztük katonai és magánműholdak vesznek részt az orosz-ukrán háborúban. 2019-ben ráadásul az űrt a NATO műveleti területté nyilvánította.

Az orosz-ukrán konfliktus a magyar űrtevékenységre is hatással van, hiszen az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként a szövetségi irányelveknek megfelelően viszonyulunk is az orosz félhez. – Ettől függetlenül a Roszkoszmosszal is jó a kapcsolat, bár jelenleg a kiemelt közös projektjeink szünetelnek az európai űrpolitikával összhangban – mondta a miniszteri biztos, aki szerint, noha korábban volt arról szó, hogy Bajkonurból küldjenek fel magyar űrturistát, a HUNOR-program ESA-együttműködésben, a NASA-val és az amerikai űrügynökséggel partnerségben lévő Axiom Space vállalattal valósulhat meg.

A lap kérdésére, hogy miért fontos Magyarországnak, hogy Farkas Bertalan után újra embert küldjön az űrbe, Ferencz Orsolya kifejtette, minden ország megfogalmaz űrstratégiájában kitörési pontokat, olyan nagy projekteket, amelyek húzzák maguk után az ágazat többi szereplőjét. A küldetésnek három kiemelt célja van: a legfontosabb, hogy az űripari cégek, egyetemek, kutató központok be tudjanak kapcsolódni egy nemzetközi űrprogramba, fejlesztésekbe, kutatásokba.

Magyarország ezen kívül rendelkezhet a projektasztronauta űrben töltött idejének egy részével. Ez az ott elvégzett kísérletek révén óriási hozzáadott értékkel kecsegtet. Sugárzásvédelmi, fedélzeti elektronikai, anyagtudományi és növény-élettani, illetve orvosi kísérletek lesznek. Űrkémiában például kifejezetten erősek vagyunk: 2020-ban például két magyar cég, az InnoStudio Zrt. és a CycloLab Kft. közös kutatása keretében vizsgálták meg azt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), hogymiként befolyásolja a kémiai folyamatokat a súlytalanság a Covid-vírus elleni Remdezivir gyógyszer esetében. Ezen kísérletek előkészülete zajlik jelenleg az Energiatudományi Kutatóközpont irányítása mellett, magyar egyetemek részvételével – tudták meg Ferencz Orsolyától.

A harmadik hozadéka az űrutazásnak oktatási célú, hiszen a tervek szerint – és ezt a HUNOR-programban résztvevő partnerek is hangsúlyosan támogatják – ismeretterjesztő órákat tart majd a magyar asztronauta diákoknak. A miniszteri biztos szerint a sikeres űrprojekt után népszerűsíteni tudja és látványosabbá teheti a magyar űrtevékenységet például azzal, hogy személyesen ellátogat több iskolába. Hogy ki lesz az oktató, az még nem dőlt el, Ferencz Orsolya szerint október végén mutathatják be a nyilvánosságnak azt a – több mint 250 érvényes pályázó közül kiválasztott – négy embert, akik eljutott a kiválasztási folyamat utolsó szakaszába.

A jelöltek külföldön, többek között Kölnben vesznek részt kiképzésen, majd az űrutazásra kijelölt személy az Egyesült Államokban a NASA kiképző-programjához csatlakozik. A kiválasztott az Axiom Space houstoni központjában vesz részt egy fél éves kiképzésen, majd a Floridában található Kennedy Űrközpontból fog elindulni – remélhetőleg 2024-ben – a Nemzetközi Űrállomásra.

Forrás: 24.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük