Fontos tudnivalók, hasznos tanácsok azoknak, akiknek otthonában, autójában a viharok kárt okoztak.
Több milliárd forintos kárt okoztak a hétvégi viharok, a biztosítók megerősített kárrendezéssel kezdik a hetet, de sokakat meglep majd, hogy elutasítják kárigényüket – írja az Index.hu.
A biztosítók ezúttal is megerősített kárrendezési kapacitással várják a panaszbejelentéseket, amelyek megtételére a kár bekövetkeztét követő 2 napon belül van lehetősége a biztosítottaknak. Például a napokban Aegonról Alfa Biztosító névre váltó piacvezető biztosító összes, e-kapcsolattartásra bejelentkezett ügyfele szombaton e-mail-üzenetet kapott, amely révén még egyszerűbben tehetik meg kárbejelentéseiket.
Fontos ugyanakkor látni, hogy a következő napokban a biztosítói közlésekben megjelenő összeg lényegesen nagyobb károkról fog szólni, mint amit a biztosítók végül ténylegesen kifizetnek. Ennek oka az, hogy a viharok utáni pillanatképet a biztosítottak kárbejelentései alapján számolják, akik a kár bekövetkeztekor nincsenek tudatában annak, hogy a helyreállítás végül is mekkora összegbe kerül.
HA AZ 1-1 VIHAR UTÁNI BEJELENTETT KÁROK ÖSSZEGE VALÓS LENNE, AKKOR A BIZTOSÍTÓK ZÖME HAMAROSAN FELHAGYNA AZ ÜZLETÁGGAL, VAGY DRASZTIKUSAN MEGDRÁGÍTANÁ A BIZTOSÍTÁSOK DÍJÁT.
Igaz, a másik oldalon a biztosítottak tudatossága is hiányzik, sok esetben a kisebb összegű károkról nem tesznek bejelentést, holott a lakásbiztosítások döntő része esetében – ellentétben pl. a casco biztosítással – nincs önrész.
Érdemes tudni, hogy a lakásbiztosítási fedezetek nem vagy csak korlátozottan térítik a föld alatt lévő helyiségekben – pincékben – lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat. Miután a csapadékvíz lefelé keresi az utat, a pincék elárasztása 1-1 heves eső nyomán sokkal gyakoribb, épp ezért a biztosító is elvárja, hogy a tulajdonosok a kármegelőzés kapcsán lépéseket tegyenek. Az elöntött pincékben lévő vagyontárgyakat így csak abban az esetben téríti a lakásbiztosítás, ha azokat – biztosítótól függően – a talajszinttől legalább 15-30 centiméter magasságban létesítették.
KÜLÖN KÉRDÉS A NYITVA HAGYOTT ABLAKOK ÜGYE.
Alapesetben a biztosító nem téríti meg a nyitva maradt ablakoknak felróható károkat, ám ez inkább a magukra hagyott lakásokban keletkezett károkra és nem arra vonatkozik, amikor este a kánikulában nyitva hagyjuk az ablakot alvás idejére, és mire felébredünk, az ablakon befolyó víz károkat okoz. Ugyancsak sokakat meglep, hogy a helyiségen belüli légáramlás/huzat miatt keletkezett károkat szintén nem biztos, hogy megtéríti a biztosító.
Egészen biztosan le kell mondani a kártalanításról a szabadban tárolt és a viharban megsérült tárgyak esetében, ide kell érteni a szabadban/udvarban tárolt autót is. Utóbbinál ugyanakkor a casco biztosítás fedezheti a kárt.
A biztosító szakértői a szemle során arról is meggyőződnek, hogy az ingatlan karbantartása megfelelő volt-e – ha a tető már korábban is megbontott volt, aligha fogják elfogadni az igénybejelentésünket.
A szabályok szerint a kár bekövetkeztét követő 2 napon belüli kárbejelentést követően a biztosító 5 napon belül köteles kárszakértőt kiküldeni. A kisebb összegű – jellemzően 100-150 ezer forint alatti, úgynevezett bagatell – károk esetében a biztosító rendszerint szemle nélkül, akár 48 órán belül fizet. (Az MFO-szabályzat erre 5 napot ad a biztosítóknak.)
Amíg a szemle nem történik meg, addig a kár helyszínén csak a kárenyhítéshez, a további károk megelőzéséhez szükséges mértékű beavatkozás tehető, az is a biztosító tájékoztatása mellett.
A SZEMLE IDŐPONTJÁIG A KÁROSODOTT TÁRGYAKAT MINDENKÉPP MEG KELL ŐRIZNI.
Érdemes a kárt egyből fényképekkel, videófelvétellel dokumentálni, lényegesen megkönnyíti ugyanis a kártalanítást, s ugyanígy dokumentálandóak a javítások. A biztosítóval való, kártalanítási összegről szóló vitát általában eldönti, ha a javítási munkálatokat számlát adó szakemberrel végeztetjük el.
További részleteket az Index.hu cikkében olvashatnak.
Viharos szél, villámcsapás
Szinte minden biztosító szolgáltatást nyújt az elemi károk vonatkozásában a viharokra, valamint a villámcsapás által okozott elsődleges és másodlagos károkra is. Hogy milyen feltétel alapján történik a teljesítés, a szerződési feltételekben található. Fontos tudni, hogy a rendszeres karbantartás elmaradása miatt keletkező sérüléseket nem lehet semmilyen vihar számlájára írni, azokat tehát egyetlen biztosítás sem téríti meg!
A biztosítók általában akkor tekintenek viharkárnak valamely kárt, ha a szélsebesség a biztosító által meghatározott mértéket meghaladja. Ezt általában minimum 50-55 km/h erősségben határozzák meg.
A villámcsapás által okozott károk biztosítási szempontból kétfélék lehetnek. Az első, meglehetősen ritkán előforduló eset, mikor közvetlenül az otthonunkba csap a villám. A közvetlen villámcsapás jelentős károkat eredményezhet: sok esetben tüzet is okoz, továbbá a kémény, a tetőszerkezet, akár az ablakok is sérülhetnek. Az áram alatt lévő elektronikai eszközöket általában még a túlfeszültségvédelem sem képes megóvni ilyenkor.
Jóval gyakoribb az olyan eset, amikor egy közeli villámcsapás az otthonon kívüli vezetékek vagy csövek útján jut a házba, ilyenkor a másodlagos hatásként keletkezett túláram okoz kárt az ingóságokban.
Kárügyintézés és kárszemle
A biztosító felé a szerződésben foglalt határidőn belül – amely jellemzően az észleléstől számított 2 nap – be kell jelenteni a kárt.
Tömeges viharkárok, sok ezer kárbejelentés esetén előfordulhat, hogy a kárbejelentés alkalmával – pár kérdés megválaszolása után – a biztosító szemle nélkül felajánl egy maximum pár tízezer forintos kártérítési összeget. Ha ez megfelelő, nyugodtan fogadjuk el, és az pár napon belül meg is érkezik a számlánkra – ha nem felel meg, továbbra is ragaszkodhatunk a kárszakértői szemléhez, ahol igazolhatjuk a tényleges kárunk nagyságát.
Javítás, helyreállítás
A kárbejelentést követően elkezdhetjük a sérülések kijavítását, ám rendkívül fontos, hogy csak olyan mértékben állíthatjuk helyre a károkat, ami a kárenyhítéshez szükséges, tehát például megjavíthatjuk a tetőt a beázás megszüntetése érdekében, de a letört cserepeket meg kell őriznünk a kárszemléig. Hasonlóképpen a villámcsapás következtében elromlott elektronikai készülékeket vagy a sérült kerti bútorokat is mindenképpen tartsuk meg. Amennyiben a kárszemle előtt megkezdjük a javítást, figyeljünk arra, hogy a vihar következtében sérült elemeket alaposan, fényképekkel is dokumentáljuk a későbbi viták elkerülése érdekében. A kárelbírálásnál ezeket a fényképeket is a biztosító rendelkezésére kell bocsátanunk.
Járműben okozott károk
Egy komolyabb jégeső, leszakadó ágak, lepotyogó tetőcserép mind-mind jelentős károkat okozhat a járművekben, akár totálkárosra is törve azt. Alapvetően ezeket a károkat a casco biztosítás terhére lehet megtéríttetni, a kgfb nem nyújt rá fedezetet.
Casco híján attól követelhetünk kártérítést, akinek a telkén állt a fa vagy a ház, amelyről leesett a cserép. Amennyiben a károkozó rendelkezik ingatlantulajdonosi felelősségbiztosítással, úgy a biztosító megtérítheti kárunkat. Ellenkező esetben közvetlenül a károkozótól kell behajtanunk azt.
Ebben az esetben is fontos a káreseményt jól dokumentálni, készítsünk megfelelő fényképeket, amelyek egy későbbi bizonyítási eljárás során hasznos segítséget jelenthetnek. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el.
