Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Nem enyhül a munkaerőhiány az építőiparban: nem tudják kompenzálni a szükségletet az ukrán menekültek sem


Nem enyhül a munkaerőhiány az építőiparban – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felméréséből. A kis- és középvállalkozások mintegy fele szerint a rendelkezésre álló fizikai munkaerő mennyisége és képzettsége jelenti a problémát. Az építőipari szektorban tevékenykedő vállalkozások mintegy 42 százalékánál van tartósan betöltetlen álláshely, amelyet akár az ukrán háború elől menekülők is betölthetnének.

A Work Force korábbi becslése szerint nagyjából 50 ezer, a Prohuman szerint mintegy 60-70 ezer ukrán munkavállaló érkezett Magyarországra. A két adat közötti eltérés abból adódik, hogy nincs friss hivatalos statisztika, ami elérhető lehetne, így a piaci tapasztalatok alapján készülnek a becslések.

Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a munkaerőhiány több ágazatban is általános probléma, ám az építőiparban már olyan mértékű, hogy a piacon a jelenlegi kapacitásigények mellett

TOVÁBBI SZÁZEZER EMBERT TUDNÁNAK ALKALMAZNI.

A keletről nyugatra irányuló munkaerő-áramlás felerősödött – mutatott rá a BKIK alelnöke. Koji László az Index megkeresésére közölte: szerinte jelenleg 375 000 főt foglalkoztat az építőipar, és ebből az ukránok száma 15 000 fő.

Most az ukrajnai háború következtében néhány ezer fővel több embert foglalkoztatunk, így a számuk a becsléseink szerint 18 000 fő körül lehet. Mindenféle jelenséggel, egyedi élethelyzetekkel találkozunk. Fizikai szakmunkások és mérnökök is jelentkeznek, és azok, akik eddig itt dolgoztak, a munkát választották a háború helyett. Ugyanúgy szüksége van ennek a szektornak a hölgyek munkájára is

– nyilatkozta az index.hu-nak Koji László, aki szerint az ország legkülönbözőbb pontjain dolgoznak a háború sújtotta országból érkezők.

Hogy ők mennyire lesznek tartós munkavállalók, azt még nem látni, de a BKIK alelnöke szerint a munkához való hozzáállásukkal nincs probléma. Ha marad az építőipar munkaellátottsága, akkor szeretnék is, hogy maradjanak, és ugyanúgy megfizetik őket az építőiparban, mint a magyar munkavállalókat.

Az ukrán állampolgároknak a háború miatt bevezetett uniós szabályok miatt nincs vízumkötelezettségük, vagyis 90 napig enélkül is dolgozhatnak, a munkavállalási bejelentést kell csak megtenniük a munkaadójuknak, ami a Kormányhivatalnál intézhető. Aki menekültstátuszt kér, azt minden tekintetben úgy bírálják el, mint egy magyar állampolgár ügyét.

Ha egy nagyvállalat mondjuk öt helyen szeretné foglalkoztatni ezeket az embereket, akkor mind az öt helyhez kijelölt Kormányhivatalnál meg kell tennie a bejelentést. Mi azt javasoljuk – hasonlóan ahhoz, ahogy a németek kezeltek bennünket a magyar EU-s csatlakozást megelőzően –, hogy egy kijelölt Kormányhivatal legyen erre, ami az ország egész területére jogosult a munkavállalási engedélyek kiadására és a regisztrációk elvégzésére. Tehát mondjuk a budapesti Kormányhivatal országos szinten kezelhetné az ukrán munkavállalókat, a pécsi pedig a szerbeket. Ha a javaslatunkat elfogadják, még gördülékenyebben menne a foglalkoztatásuk

– tette hozzá Koji László.

Arról sincs pontos adat, hogy összesen hány ukrán menekült maradt Magyarországon, az érkezők közül mennyien mentek tovább Nyugat-Európába. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón akkor azt mondta, hogy addig 625 ezer menekülő lépett be az ország területére, 70 százalékra tette azok arányát, akik folytatták útjukat külföldre. A tárcavezető becslése alapján még mindig itt kellene lennie 187 500 ukrajnainak.

Azóta a hétvégén ismét naponta 9-9 ezer menekülő jött Magyarországra, tehát nőhetett az itt maradók és a távozók száma is.

index.hu