Az Európai Bizottság válságkezelési divíziójáért felelő Janez Lenarčič két lehetséges forgatókönyvvel számol:

• csak néhány tagország érintett az áramkimaradásban, ebben az esetben az EU többi tagországa ki tudja segíteni őket,
• egyszerre lép fel kimaradás a tagországok többségében, ebben az esetben nem tudnak egymásnak áramot küldeni, és azt egy stratégiai tartalékból kell majd felszabadítani.

Ebben csak az az érdekes, hogy ilyen stratégiai tartalék – eltérően például a gáztól – nincs.

„Ami rendelkezésre áll, az egy úgynevezett black start szolgáltatás, amely arra szolgál, hogy ha teljesen leáll egy nagyobb rész a villamosenergia-rendszerben, akkor legyen olyan erőmű, amely úgy is el tud indulni, hogy egyáltalán nincs áram. Tudomásom szerint minden országban vannak ilyen típusú erőművek – mondta Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa a G7.hu kérdésére .

A magyarországi E.On még szeptember végén kezdte tömegesen értesíteni arról a lakosságot, hogy gyakoribb áramszünetekre kell készülni.

A szolgáltató szerint e munkákra megnövekedett fogyasztói igények zavartalan kiszolgálása érdekében van szükség. A rendszeres karbantartási feladatokon túl új bekapcsolásokat, teljesítménybővítési igényekhez kapcsolódó fejlesztéseket, illetve hálózatfelújítási, korszerűsítési munkákat végeznek el. A bővítésre azért is szükség van, mert az energiapiaci bizonytalanság egyre többeket terel a megújuló energiaforrások használata felé, így egyre nagyobb az igény a napelemes rendszerek iránt.

Az áramszünetek hossza az E.On szerint leginkább az elvégzendő munka időtartamától függ, de jellemzően 4-8 órásak, melyeket hétköznapokon munkaidőben végeznek majd.

A fogyasztókat 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt levélben vagy e-mailben értesítik – írta a portál.