Több forrásból is arról értesült a Pénzcentrumon, hogy a Magyar Posta esetenként nem szállította házhoz az amúgy külföldről házhoz rendelt csomagokat. A történetek mindig ugyanazok voltak, a vásárló külföldi, EU-s és EU-n kívül webshopból egyaránt vásárolt egy terméket, kifizette a házhozszállítási költségét, majd várt. A futár helyett azonban csak egy sms-t kapott, hogy a szállítási címéhez közel eső postára megérkezett a csomagja, befáradhat érte.
Fotó: Facebook
A Pénzcentrum szerint az ügy pikantériája az, hogy a külföldi oldalon semmilyen információ nem volt azzal kapcsolatban, hogy a vásárlók ne kapnák kézhez házhozszállítás útján a csomagjukat, legyen szó ruházati cikkről, vagy egyéb, kisebb csecsebecsékről. Sőt, a házhozszállítási díjnak értelemszerűen nem is volt alacsony a költsége, 6-8, de akár 12 euróba is került, tehát átszámítva több mint 4 ezer forintos költséget is jelenthetett.
A lap megkereste a Magyar Postát, ahol azzal kezdték hivatalos válaszukat, hogy ők minden esetben jogszerűen járnak el a különböző küldeménytípusok kézbesítése során. Leírták: a Magyar Posta a nemzetközi tértivevényes levélküldeményeket, és a nemzetközi könyvelt levélküldeményeket jogszabály által meghatározott keretek között házhoz kézbesíti.
Igen ám, csakhogy
sajnálatos módon, azonban vannak olyan, a Magyra Postán kívülálló esetek, amikor a küldő bár levélként adja fel küldeményét, az méretéből és súlyából fakadóan, Magyarországon már csomagnak minősül (nagyobb a szabványos levélszekrény bedobó nyílásának méretétől) és nem helyezhető el a levélszekrényben. Ezek azok a küldemények – amelyek nem férnek el a levélszekrényekben –, amelyekről a posta értesítést hagy a címzett postaládájában
– közölte a Pénzcentrummal a Magyar Posta, kitérve arra is, hogy számukra a nemzetközi küldemények kézbesítésére vonatkozóan az UPU Egyezmény és Küldeményforgalmi Szabályzat (Universal Postal Union Convention, Regulations) az irányadó: ez a szabályozás pedig azt mondja ki, hogy a postai szolgáltatók a saját nemzeti szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítenek levélküldeményt.
A válaszból az derül tehát ki, hogy a ki nem szállított csomagok voltaképpen külföldről feladott sima levélküldemények lehetnek, amiket a „sima postások” vinnének házhoz, ám azok nem férnek bele a postaládákba, ezért a postán helyezik el őket. Ezek a küldemények lehetnek tehát azok, amik sok vásárlónak nem érkeztek házhoz, hiába fizetett amúgy házhozszállítási díjat a saját lakcímére.
A lap megjegyzi: a vállalat válaszai továbbra sem oldják fel azt az érdekes körülményt, hogy sok esetben nem postaládai értesítő várja a magyar vásárlókat, hanem csak simán sms-t kapnak. Ez alapján olybá tűnik, hogy a szóban forgó csomagok sokaságát már alapból oda sem adják a postás kollégáknak – pedig lehet, hogy beférnének amúgy a postaládába? – hanem egyből a postafiókokban helyezik el azokat.
