A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Már korábbról tudjuk, hogy a februári nyugdíjkifizetés február 11-én esedékes (a banki jóváírása február 12-én, pénteken történik meg) és az is ismert, hogy a februári nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi juttatás első részlete, az egynegyede. (Korrekció: cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy február 11-én a januári nyugdíj érkezik meg és ezért első alkalommal részesülnek a nyugdíjasok az emelt 2021-es nyugdíjban. Helyesen: a januári emelt összegű nyugdíj már január 12-én megérkezett az időskorúakhoz.)
13. havi nyugdíj? Hogyan?
Orbán Viktor a koronavírus-válságra adott gazdaságpolitikai válaszok között elsőként jelentette be a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését. Májusban aztán meg is érkezett az erről szóló törvényjavaslat. Ez kimondta: a juttatás visszaépítése négy részletben történik. A tizenharmadik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka. 2024-ben a nyugdíjasok a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egy havi nyugdíj összegét kapják a jogosultak. A tizenharmadik havi nyugdíj annak a nyugdíjasnak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára részesült az ellátásban. Tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugellátásban részesülők, vagyis az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok kapnak.
Már akkor kiszámoltuk, hogy az első évben mekkora plusz kiadást jelent ez a költségvetés számára, amit a költségvetés később vissza is igazolt: 77 milliárd forintos az idei extra kiadás.

Mennyi pluszt kapnak így 2021-ben a nyugdíjasok?
Idén több plusz juttatást is kapnak a nyugdíjasok, ami alapján kiszámolható, hogy az átlagnyugdíj szintjén mit okoznak ezek:
- A 2020-ban 140 ezer forint körül álló átlagnyugdíj összege a 3%-os alapemelés következtében 144 ezer forintra emelkedik 2021-ben. Éves szinten ez számításaink szerint 50 ezer forintos többletet jelent az átlagnyugdíjban részesülő időskorúnak.
- Az egy heti egyszeri nyugdíj (a 13. havi juttatás első negyede) 36 ezer forintnyi pluszt jelent.
- A nyugdíjprémium pedig 26 ezer forintos többletként jelentkezik 2021 novemberében. (Ha elfogadjuk azt, amit a kormány az eredeti 2021-es költségvetésben tervezett, 4,5%-os GDP-növekedés mellett járhat ekkora összeg, összesen 53 milliárd forintos plusz költségvetési kiadás.)
EZZEL ÖSSZESEN AZ ÁTLAGNYUGDÍJ SZINTJÉN EGY IDŐSKORÚ 112 EZER FORINTTAL JÁRHAT JOBBAN, MINT 2021-BEN.
Mindez a plusz jövedelem talán nem is érkezhetne jobbkor a nyugdíjasok számára. Az elmúlt években romlott az időskorúak relatív jövedelmi pozíciója, közben pedig a magasabb nyugdíjas infláció épp ennek a rétegnek a vásárlóerejébe harapott bele leginkább, a járvány is leginkább őket érinti (rosszabb egészségi állapottal kell megküzdeniük, ami több pénzbe kerül értelemszerűen). Másrészt a kormánynak gazdaságpolitikai céljai is lehetnek a plusz jövedelem kifizetésével: ennek elköltése ugyanis épp egy kritikus évben (koronavírus-válságból való kilábalás során) jelentkezhet, vagyis támogathatja az amúgy is törékeny gazdasági fellendülést.
Mit okoz a plusz egy hónap?
Ahogy fokozatosan épül vissza a plusz egyhavi nyugdíj, úgy terheli egyre jobban a költségvetést. 2022-ben már 140 milliárd forint feletti összegbe kerülhet, 2023-ban 230 milliárd forintba, míg 2024-ben legalább 310 milliárd forintba.
Értelemszerűen ez látványosan megjelenik a költségvetés terhei között hosszabb távon is.
A lenti, Pénzügyminisztérium által készített ábra (a 2021-es költségvetés fejezeti kötetéből) is látványosan szemlélteti, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése jelentősen, a korábbiaknál is erőteljesebb mértékben növelheti meg a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított értékét, ami alapján kimondható, hogy a költségvetés fenntarthatósága távolról sem javul emiatt. 2060-ban a magyar GDP 12,8%-át fogja az állam újraosztani nyugdíjkiadásokra.

Úgy tűnik, hogy a nyugdíjasok relatíve vesztesei voltak az elmúlt éveknek (erősödő nyugdíjas infláció, reálkeresetekhez képest alacsonyabb nyugdíjemelés, ám ne feledjük: gyakran a túltervezett inflációval növelt nyugdíjak), melynek fényében érthetők a nyugdíjasok magasabb juttatásra vonatkozó követelései, azonban nem árt azt is kiemelni, hogy a 13. havi nyugdíj visszahozatala alapjaiban írja át a rendszer fenntarthatóságát.
Farkas András nyugdíjszakértő korábbi, Portfolio-n megjelent írásában arra mutatott rá, hogy kormány döntésének következményeire. A 2021-2024 közötti „négy év alatt 1+2+3+4=10 heti plusz nyugdíjat fizetne ki, az állam ami viszont mindösszesen nem 280 milliárd forint, hanem 700 milliárd forint plusz kiadást generálna, s legfőképpen 2025-től állandó, 280 milliárdos (pontosabban a társadalom öregedése, s ennek következtében a nyugdíjasok számának növekedése miatt 300+ milliárdos) plusz tételként beépülne a nyugdíjkasszába”. A szakértő mindezek mellett felsorolja azokat a költségvetési lépéseket, amelyek nem javítják a rendszer fenntarthatóságát (szocho csökkentés, adó-járulék elengedés).
Farkas András egyenesen arra figyelmeztetett: a visszaépülő plusz havi nyugdíj hosszú távon terheli meg a nyugdíjkasszát. Így az annak stabilitása érdekében hozott korábbi kemény intézkedések pozitív hatása lenullázódhat, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése veszélybe kerül.
Kérdés ugyanis, hogy a 13. havi nyugdíj miatt is növekvő kiadásokkal milyen bevételi forrás állítható szembe, ha egyidejűleg csökkennek a nyugdíjkassza bevételei? A trend ugyan csak 2030 után kezd látványosan „romlani” a fenti grafikon alapján, azonban egy-egy új nyugdíjpolitikai intézkedés lassan jelentkező hatása miatt már most el kellene kezdeni gondolni a jövő nyugdíjasaira.