Közzétette - Kategória - Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal


 

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (28)

Vásárosnamény – A Bereg szívében, Vásárosnaményban székelő Beregi Múzeum az év minden szakában számos programmal gazdagítja a város és a környékbeli falvak lakóit. Az évek során több tucat Bereg és Vásárosnaménnyal foglalkozó időszaki kiállítás látott már napvilágot a Varga János által vezett intézményben. Az intézmény idén is csatlakozva az országos Múzeumok Éjszakája programsorozatához, két kiállítással is meglepte a programra kilátogatókat. A ,,Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most” nevet viselő beszámolóval és diavetítővel illusztrált kiállítás a Bereg fővárosának utcaképeit jeleníti meg a jelen és a múlt-kori fotóin keresztül. A régi fotográfiák között a Múzeum történésze, Kissné Gráf Éva kalauzolt végig bennünket a városon. Az interaktív előadás során a jelenlévők régi emlékeket is felidéztek, színesítve ezzel a tartalmas rendezvényt.
  1. régi térkép (első katonai felmérés 1763 – 1787)

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (27)

A kiállításmegynitó első diájá megtudhattuk, hogy a település egyetlen utcából állt egészen a XX. század elejéig, amelyet Északon a Kastélydomb, Délkeleten a 19. század végére teljesen megsemmisült naményi vár fogott közre. A település az 1900-as évektől kezdve kezdett el terjeszkedni. A régészeti leletek tanúsága szerint a település és környéke már ősidők óta lakott helynek számított. Pontosabban már az újabb kőkortól kezdve folyamatosan laktak emberek ezen a területen. Ezt a tényt a Beregi Múzeumba ezekről a területekről bekerült tárgyak igazolják. A régészeti lelőhelyek bejegyzését Csiszár Árpád végezte el, aki összegyűjtötte a leleteket és szakemberek segítségével meghatározta. A település fejlődése a II. világháborút követően felgyorsult. Évtizedeken át járási székhely, 1969 júliusától nagyközség. 1979 óta város. 1494-ben mezőváros (Holló János herceg egy innen keltezett, munkácsi várnagyokhoz intézett levelében Naményt oppidumnak mondja. 1459-ben került Bereg megyéhez, előtte Szatmár megyéhez számított.

  1. Bazár

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal

A város egyik jellegzetes épülete, amely az 1900-as évek elején épült, amikor kezdett kialakulni a város központja. Mi is volt az a Bazár? Az egyház emeletes bérháza volt, amelynek földszintjén üzlethelyiségek voltak, az emelet egyik felét a Járásbíróság és a Telekkönyvi Hivatal (földhivatal), a másik felét előkelő polgárcsaládok bérelték. Itt volt a Hangya Szövetkezet (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében) központja (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, az ÁFÉSZ-hoz hasonló) is. (ez a képen is látható)

  1. Nevelési Tanácsadó

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (2)

A felvételen egy hajdani ballagás pillanatképét láthatjuk a Rákóczi úti régi általános iskola bejárata előtt, ahol most a Nevelési Tanácsadó működik.

Művelődési Ház

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (3)

A Művelődési Ház építési munkálatait láthatjuk 1974-ből. Az építés alkalmával tűzhelymaradványok, ép edények és egy obszidiánból való késpenge került elő. Az épület 1975-ben adták át Kulcsár Attila tervei alapján, melynek előcsarnokában Szikora Tamás faintarziája látható. A Művelődési Ház területének a fele a szomszédságában lévő Máthé-kúriához tartozott az 1920-as évektől. A régi kultúrház a Szabadság téren volt, melynek pontos neve: Esze Tamás Járási Kultúrház volt. 1951-ben kezdte meg működését a Friedlander vaskereskedés helyén. A 60-as évek elejétől Takács Kálmán és Sánta Miklós igazgatók vezetésével dinamikus kulturális tevékenység bontakozott ki helyi és területi szinten is. Az épületet lebontották, jelenleg kínai üzlet és társaslakás található a helyén.

  1. Áruház

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (4)

A fotón egy 1964-es felvételt láthatunk az Áruház épületéről. Az ÁFÉSZ 1946-ban alakult és 1989-ig biztosította a lakosság ellátását. A településen ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) központ működött, melynek irodája ott volt, ahol most nyílt az új edzőterem, a Kraszna híd felé. 1946-ban Mandel Mór emeletes háza mellett felépítették a környék első ÁFÉSZ ruházati áruházát. Az Áruháznak volt külön cipőosztálya, konfekció (kész ruhák, öltönyök) részlege, de találhattunk itt méterárut, fehérneműt, kalapot és egy büfét is, melyben a tákosi Simon Józsefné (népdalénekes) szolgálta ki a vendégeket. Érdekesség, hogy az Áruház és a Kraszna-töltés közötti területről egy építkezés alkalmával település nyomaira bukkantak a neolitikumból (újkőkor), ekkor három tűzhely maradványait és cserepeket találtak a szakemberek.

  1. Emeletes épület a gimnáziummal szemben

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (5)

Ez a Számel-féle malomhoz tartozó épület és lakás volt, melyben a malmot üzemeltető Számel család lakott. Közvetlen mellette volt a malom, amelyet az 1950-es években bontottak el. Helyére tették a piacot. Ma a helyén társaslakások vannak. Az épület és a malom az 1910-es években épült. Az 1980-as évek körül üzletek voltak itt: szatócsbolt, cipőbolt (Muszka cipőboltja). Jelenleg a Naracom cég működtet benne ügyfélszolgálati irodát.

  1. Csipke

 Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (6)

A Bazárral szemben állt a Mandel nevű zsidó kereskedő család boltja és lakása, mely szintén 1910-ben épült. Vasbolt és vegyesbolt működött benne. Ennek emeletén volt az Úri Kaszinó, amely szórakozási lehetőséget biztosított az úri osztály számára. 1950-ben az ÁFÉSZ egy éttermet alakított ki benne, a híres Csipkét, amely Murzsa Berti cigányprímás muzsikájáról lett ismert. 1977-ben bezárták a Csipkét, ezt követően többféle funkciót látott el. pl. műszaki bolt is működött benne. Jelenleg is Csipke Étterem néven funkcionál, amely határozatlan időre bezárta kapuit.

  1. Kölcsey utca

 Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (7)

  1. Kollégium és Ipari Iskola

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (8)

A Szakképző Iskola mellé kezdték építeni a 90 férőhelyes kollégiumot 1988-ban, ide helyezték el a két középiskola messzebbről érkező tanulóit. Kollégium csak 1952 őszén szerveződött a településen, mégpedig a volt községháza épületében (A Petrocelli-ház telkén), igen mostoha körülmények között. 1954-ben megkapták a Tomcsányi-kastély épületét, melyben 1989-ig, az új kollégium megépüléséig kaptak helyet. 1995-től a kollégium felvette volt alapító tanárának, Babus Jolánnak (gimnáziumi tanárnő volt) a nevét, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy Naményban megszervezzék a kollégiumot. A kollégium mellett két középiskola működött. Az egyik a gimnázium, mely 1964-ben készült el és azóta itt működik. A másik, közvetlenül a kollégium szomszédságában lévő, 1988-ban épült Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakiskola. A helyi szakképzés története 1909-re nyúlik vissza, amikor is Iparostanonc iskola kezdte meg működését a községben. Nevét többször is változtatta az idők folyamán. 2002-ben vette fel az iskola Lónyay Menyhért nevét. Önálló iskolaépület hiányában a református egyház elemi iskolájában, a Jókai út 2. szám alatti épületben és a volt járásbíróság épületében kaptak helyet, majd az államosítások után hol az általános iskolában, hol a gimnázium épületében, hol a helyi Művelődési Otthonban. Az első tanulók cipész, kovács, szabó, asztalos, ács és kőműves szakmákat tanulhattak.

  1. Rendőrség

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (9)

A felvétel 1988-ban készült, melyen a még mai is működő Rendőrség épületének építési munkálatait követhetjük nyomon. Az építkezést megelőzően itt volt a Szabolcs Cipőbolt, melyben Szilvássy Juci néni volt az eladó.

  1. Ruhagyár

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (10)

A rendőrség szomszédságában található a Berwin Ruhagyár, mely nagyon sok helyi és környékbeli embernek ad munkát. Működését 1973-ban kezdte meg Vörös Október Férfiruhagyár néven, mintegy 150 asszonynak adott munkát. Akkor még nem volt meg a mostani gyár épülete, hanem egy jóval kisebb épületben funkcionált. Ez az épület egyébként a mostani gyár épülete és a Tomcsányi-kastély közötti épület volt. Az új gyárépület megépítése után már a 600-at is meghaladta az itt foglalkoztatottak száma. 1990-től angol-magyar vegyesvállalatként Elit Ruhagyárként működött tovább. Többször a bezárás veszélye fenyegette, de szerencsére erre nem került sor, hisz ma is üzemel.

  1. Pártbizottság székháza

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (11)

 A Máthé-kúria szomszédságában 1969-ben megépült a kétszintes MSZMP-székház, így a pártbizottság még ebben az évben kiköltözött a Máthé-kúriából, ahol addig működött. Az épület jelenleg Vásárosnamény Város Önkormányzatának és a Kormányhivatalnak ad otthont. A kép alapján láthatjuk, hogy az idők folyamán az épület tetőszerkezetet kapott, illetve külsőleg és belsőleg egyaránt modernizálódott, korszerűbbé vált.

  1. Iskolatörténeti kiállítás

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (12)

Ez a fotó az Ifjúság úton készült 1984-ben. A kép hátterében látható épület az Eötvösök második kúriája volt, feltehetően 1848 előtt épülhetett. Építtetője valószínűleg Eötvös Tamás lehetett, aki Bereg megyei alispán volt, testvére Eötvös Mihály Szatmár megyei alispán. Mindketten az 1848/49-es szabadságharc hősei voltak. Később Eötvös Tamás unokája, Eötvös Sándor lakott az épületben, erről a múzeum birtokába lévő fényképek tanúskodnak. Az Eötvös-kúriát 2008-ig a Beregi Múzeum iskolatörténeti kiállításának és faraktárának adott helyet – 1996-ban felújították, a padlástér padozatából két 48-as fegyver, egy huszárszablya és egy puska került elő. Jelenleg a kúria romos állapotban van, melynek felújítására folyamatosan figyeli a város a pályázati lehetőségeket. (1720-ban Eötvös Miklós a régi várkastély területén (mai Eötvös utca) építtette az első Eötvös-kúriát. A leírások szerint egy kőházat épített.) Az Eötvösök 1700-as évek elején kerülnek Vásárosnaményba, amikor birtokot vásárolnak.

  1. Május 1-jei felvonulás

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (13)

A felvétel 1983-ban készült, (akkor születtem én), és egy május 1-jei felvonulást örökít meg. Személyes élményem, hogy kisgyerekként a szüleim, nagyszüleim engem is vittek ezekre a felvonulásokra. Apukám az ÁFÉSZ-nál dolgozott és a dolgozóknak családjukkal együtt menni kellett a felvonulásra. Utána pedig kisebb összejöveteleket szerveztek a vállalatok a dolgozóiknak és hozzátartozóiknak. A munka ünnepét ünnepelték május 1-jén, ezért azt a napot munkaszüneti nappá nyilvánították, ami a mai napig érvényben van. Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal „a gazdasági és szociális vívmányokat” ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Május 1-je, hasonló tartalommal, katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. A kép hátterében látható a református templom egy részlete és a mellette lévő iskola épülete, mely 1905-ben épült és állami elemi iskolaként működött.

  1. Városkép a református toronyból (Bereg Hotel)

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (14)

A fotó 1982-ben készült a református templom tornyából. A háttérben feltűnik a Bereg Hotel épülete. A 70-es években a környék legelegánsabb szórakoztató centruma volt. A helyi ÁFÉSZ nyitotta 1977-ben (ekkor zárta be a Csipkét) ahol a szálloda, étterem, presszó és bár együtt működött, melynek első vezetője Fehér János volt. (Őt követte Balázs Miklós, Varga István a korábbi tanácselnök és Pankotai Pál). Murzsa Bertalan cigányzenekarával húzta a nótát a vacsorához. A Bereg Hotel ma már csak nosztalgiatörténetekben él tovább, ugyanis 2007-ben felrobbantották és helyére egy ma is üzemelő hipermarketet létesítettek.

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (15)

  1. Városkép a református toronyból

A református templom tornyából készült fotó egy 1982-es főtéri pillanatot örökít meg. Az elmúlt évtizedekhez képest a városkép megváltozott: az épületek megújultak, modernizálódtak, az infrastruktúra fejlődött. A felvételen egészen elláthatunk a Dohánybeváltó épületéig. Területéről bronzkori leletek kerültek elő, egészen pontosan bronzkori sírok és tartozékaik. A város területéről származó leggazdagabb emlékanyag a bronzkorból származik. A régi leírások szerint 1862-ben már üzemelt a Dohánybeváltó és fábrikának hívták. Az 1900-as években sok nő és férfi dolgozott benne a környező falvakból is. Idénymunkások voltak, nem dolgoztak egész évben. 1905-ben megépítették az iparvágányt a Dohánybeváltótól a vasútig (még ma is megvan). 1945-ig begyűjtő és fermentáló volt, 1945 után csak begyűjtőként működött. A kép előterében láthatjuk a mai Városi Könyvtár épületét. Az emeletes épület 1908-ban épült, eredetileg orvosi lakás és rendelő volt, méghozzá egy Pafogán nevű zsidó orvosé volt. Az elmúlt évtizedekben különböző célokra használták: a földszinten működött konfekció bolt, órás műhely, majd később cukrászda, melyet az ÁFÉSZ üzemeltetett (Gál Irén volt az eladó), aztán bútorbolt is működött benne, ahogy a képen is látjuk. Az emeleten magánlakás és statisztikai hivatal is volt. Az 1950-es években az épület emeleti részében helyezték el a kölcsönkönyvtárat (valószínű, hogy a Népkönyvtári Központ adta kölcsön a könyveket), amelyben a kezdetektől működött olvasóterem, külön gyermekkönyvtár. 1996-ban az önkormányzat segítségével az egész épületet birtokba vehették. A képen láthatunk még zsigulikat és Robur gépjárművet. A képen látható Szabadság tér korábbi elnevezései: Lónyay tér, Főtér.

  1. Utca sor

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (16)

Ezen az 1984-es felvételen a város központjához közel eső Petőfi utca részletét láthatjuk. A fotóról jól kivehető, hogy ebben az időben ezen a szakaszon aszfalt helyett még földutakon közlekedtek az emberek. Az utca lakóinak egy része az idők során kicserélődött, az utcában lévő házak megújultak, illetve új házak is épültek. A kép bal oldalán pici részletet láthatunk az ERDÉRT társasházakból, amely 1983-ban épült. Kettő darab ilyen társas lakás épült, melyeket az ERDÉRT Vállalat (faipari kereskedelem) építtetett.

  1. Gyógyszertár épülete

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (17)

A felvétel 1981-ben készült a Rákóczi úti Gyógyszertár épületéről. Ez az épület még ma is áll és azóta is patikaként funkcionál. Régi leírásokból tudjuk, hogy Naménynak 1838-tól van patikája. (reáljogú patika volt). Elnevezése: Szerecsen, 1862-től: Remény. A gyógyszertár alapítójának személyét homály fedi. Azt lehet tudni, hogy egy 1859-es összeírás szerint tulajdonosnak Heritz Ferencet jelölik meg, aki Pesten végezte egyetemi tanulmányait, és 1834-ben kapta meg gyógyszerészi oklevelét. A patikaház Vásárosnamény főterén állt. A többszöri átalakítás miatt statikailag megbontott épület idővel életveszélyessé vált, ezért 1978-ban lebontották. Vásárosnamény új gyógyszertára 1977-ben készült el a Rákóczi út 22. szám alatt. Az épületben helyet kapott a városi Patyolat Vállalat, valamint az emeleti részben két szolgálati lakás a gyógyszerészek számára.

  1. Utca részlet a Rákóczi út sarkán

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (18)

A fotón a Rákóczi út és a Szabadság tér sarkán lévő társaslakás építési munkálatait örökítették meg 1985-ben. A helyiek Petrocelli-háznak nevezték el a társasház együttest, mert olyan lassan épült, mint a Petrocelli háza. A sarkon lévő épületet elbontották, mely az 1940-50-es években jegyzői lakás volt, 1952-ben kollégium, majd községházaként (1977-ben elbontották) is funkcionált. A társasház melletti emeletes épületet 1920-ban építtette dr. Máthé Béla. Különböző célokra használták: volt benne Takarékpénztár, házasságkötő terem és Fafaragó Galéria is. A 1920-as években kezdett kiépülni a Rákóczi utca, a mai állomás utcája, mely végig volt ültetve nyárfákkal. Ugyancsak Máthé Béla építtette azt az épületet is, amelyben jelenleg a Postahivatal székel.

  1. Szüreti felvonulás

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (20)

Városunk régi kulturális életéből láthatunk egy szemelvényt, mely egy szüreti felvonulást örökített meg a régi főtéren. A résztvevők a felvonulást követően szüreti bálon vettek részt. A kép hátterében a Tomcsányi-kastély épülete látható.

  1. Óvoda

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (23)

A fényképen a Bartók Béla úti óvodát láthatjuk, mely a Vásárosnaményi Játékország Óvodái székhelye is egyben, melyen kívül 5 tagóvoda tartozik még ide. (Vitka, Gergelyiugornya, Jánd, Olcsva, Kisvarsány). A képen látható épületet 1978. október 29-én vették használatba. A megnövekedett igény miatt 1984-ben megkezdték az óvoda bővítését, a konyha átalakítását, a fűtés korszerűsítését. A következő időszakban ez a bővítés tovább folytatódik, ugyanis Badakné Évike néni a nemrégen tartott évzárón elmondta, hogy pályázati forrásokból további csoportszobák építésére lesz lehetőség. A településen 1890 óta működik óvoda. Kezdetben a református egyház szervezett nyári óvodát. Az állami óvodát az iskolával együtt 1911-ben építették.

  1. Sógyár irodája

 Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (24)

A felvétel 1984-ben készült a Sógyárról. Itt volt a másik malom Naményban, amely a Sikorszky családé volt. Ez is egy hengermalom volt a Számel malomhoz hasonlóan. A malom mellett volt a Sikorszky család háza, amelyben laktak. Mindkét épület 1910 körül épült. Jelenleg Hajdú Csabának van itt tésztaüzeme. A malmokat villamosították, korszerűsítették.(kb.1950 körül).

  1. Rákóczi út és Orbán Balázs krt. kereszteződése

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (25)

A felvétel 1984-ben készült, mely építési munkálatokat örökít meg. Jelenleg itt van a Gerő cukrászda és fagyizó, turkálók, fodrász üzletek.

  1. Utca sor

Naményi időgép – Vásárosnamény fényképeken egykor és most a Beregi Múzeummal (26)

A fénykép 1984-ben készült a Mező Imre körútról. A kép bal oldalán láthatóak a mézeskalács házak   építési munkálatai. A háttérben lévő családi ház a Számel családé volt. Itt 2008-ban (április 19) egy szörnyű tragédia történt. Számel Tibort, a ház tulajdonosát két fiatal halálra verte. A Számel család egy igen közismert család volt Naményban, ugyanis malmot üzemeltettek a gimnáziummal szemben lévő területen, ahol jelenleg társasház van. Ide jártak őröltetni a helyiek és a környékbeliek. Az épület és a malom az 1910-es években épült. Az 1950-es években bontották el a malmot, helyére piac került. A piacon a környező falvak lakói is megjelentek. Hetente háromszor volt – kedden, csütörtökön, pénteken – volt piaci nap. Ma a helyén társaslakások vannak. A Számel-féle ház viszont még most is megvan, melyet különböző célokra használtak, jelenleg üresen áll.

[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1404874939601561/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]

A kiállítás jelenleg is megtekinthető a Beregi Múzeumban, a vásárosnaményi Tomcsányi-Kastély épületében!


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük