Hiába korlátozza a bolti haszonkulcsot az árrésstop, a tojás ára egy év alatt így is drámai mértékben emelkedett. A szakértők szerint a madárinfluenza hatása, a tojóhiány és az ünnepi kereslet tovább fűtheti a drágulást, így a karácsonyra akár újabb árrekordok is jöhetnek.
Bár a kormány által bevezetett árrésstop azt hivatott megakadályozni, hogy a kereskedők indokolatlanul nagy haszonkulcsot tegyenek a tojásra, a gyakorlatban ez nem fékezte meg az áremelkedést. Az RTL Híradó adatai szerint a tojás átlagára már eléri a 89 forintot, ami éves szinten mintegy 20 százalékos drágulást jelent. A Pénzcentrum felidézi: a szabályozás alapján a boltok legfeljebb 10 százalékkal tehetnek rá a termelői árra, ám a termelők az elmúlt hónapokban jelentős áremelést hajtottak végre.
A drágulás mögött nem pusztán kiskereskedelmi okok állnak, hanem a termelői szektorban fellépő globális problémák. Az Európát sújtó madárinfluenza-járvány újabb hulláma miatt drasztikusan csökkent a tojótyúkok száma, így a kínálat is beszűkült. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint az ünnepek közeledtével nő a kereslet, ami „további áremelkedést” vetít előre a következő hetekben.
Mindeközben a fogyasztók joggal érzékelhetik úgy, hogy a korlátozó intézkedés ellenére „elszabadult” a tojás ára. A tudasfaja.com arra emlékeztet, hogy a háttérben nem egyszerű piaci visszaélések, hanem sokkal komplexebb folyamatok zajlanak: állat-egészségügyi kockázatok, a takarmány- és energiaárak emelkedése, valamint a szezonális kereslet együttesen hajtják fel az árakat.
Miért nem működik az árrésstop?
A 2025 tavaszán bevezetett intézkedés lényege, hogy a kereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést számolhatnak fel a termelői árra. Ez azonban nem érinti azt, hogy a termelők maguk mennyiért adják át az árut. Ha a gazdaságok költségei nőnek – a takarmány, az energia vagy az állat-egészségügyi védekezés drágulása miatt –, a boltoknak nincs mozgásterük, hogy ezt tompítsák.
A korlátozás 2026 február végéig marad érvényben, de ez nem jelenti azt, hogy a tojás ára stabilizálódna. Ha a termelői ár tovább emelkedik, az szinte automatikusan begyűrűzik a bolti polcokra is.
Szűkülő kínálat, növekvő költségek
A szakértők szerint a madárinfluenza-járvány hosszú távú hatásai súlyosan érintik az európai tojástermelést: több országban jelentős állományokat kellett felszámolni, ami tartós tojóhiányt eredményez. A kisebb kínálat mellett egyre drágább a takarmány, a szállítás, a munkaerő és az energia is – mindez pedig magasabb átadási árakhoz vezet.
Ennek hatására a KSH szerint a tojás egy év alatt 20 százalékkal lett drágább, miközben az infláció jelenleg jóval alacsonyabb szinten mozog.
Az ünnepi szezon még jobban felverheti az árakat
A karácsony előtti időszak minden évben csúcsidőszak a tojás fogyasztásában: a háztartások több alapanyagot vásárolnak sütés-főzés miatt. Idén azonban ez a megnövekedett kereslet egy amúgy is szűk kínálatú piacra érkezik. Az RTL által megkérdezett szakértő szerint emiatt a tojás ára az ünnepekig tovább drágulhat.
Elemzések szerint a darabár akár a 100 forintos lélektani határ közelébe is kerülhet, egyes térségekben pedig átmenetileg meg is haladhatja azt.
Mit tapasztal a vásárló?
A boltokban ma már gyakran 1100–1200 forintba kerül egy tucat tojás, ami jelentős terhet ró a háztartásokra. Mivel a tojás számtalan étel alapja, drágulása a vendéglátásban és az élelmiszeriparban is megjelenhet: a pékségek, cukrászdák és éttermek költségei szintén nőnek, ami idővel a késztermékek árában csapódhat le.
A kisebb jövedelmű családokat különösen érzékenyen érinti a helyzet, hiszen náluk az élelmiszerkiadás aránya eleve magasabb.
Mi jöhet ezután?
A szakértők szerint rövid távon nem várható érdemi árcsökkenés. A madárinfluenza következményei, a magasabb termelői költségek és az ünnepi kereslet együtt tartják nyomás alatt a piacot. Hosszabb távon csak akkor enyhülhet a helyzet, ha az állományok újraépülnek és stabilizálódnak a takarmány- és energiaárak – ez azonban hónapokig, akár tovább is elhúzódhat.
Addig a fogyasztóknak marad a dráguló tojás és a szűkülő családi büdzsé.