Egyes sajtokban hemzsegnek a mikroműanyagok, és most az is kiderült, hogy mely fajtákban van a legtöbb.

Egy olasz kutatás megállapította, hogy szinte minden tejtermék tartalmaz mikroműanyagokat – és a sajtokban jóval több található, mint a sima tejben. De nem minden sajt egyforma: egyes fajtákban sokkal több részecske található, mint másokban – írja a New York Post.

A Padovai Egyetem kutatói 28 tejtermékmintát – köztük tejet és többféle sajtot – elemeztek, és kettőt leszámítva mindegyikben találtak mikroműanyagokat.

A leggyakoribb típusok a PET, a polietilén és a polipropilén voltak, amelyek jellemzően élelmiszercsomagolásokban fordulnak elő – de a kutatók megjegyzik: nem ez az egyetlen út, amelyen keresztül a műanyag a tejtermékekbe kerülhet.

Sőt, a szennyeződés már jóval azelőtt megtörténhet, hogy a tejtermék a dobozba vagy csomagolásba kerülne.

A kutatók szerint több forrásból is érkezhet a szennyezés: például az állatok takarmányából, a fejőberendezésekből vagy akár a farmon használt ruházatból. Emellett a feldolgozóüzemekben viselt védőruhák, a gyártósor gépei, a szállítás és a tárolás során használt eszközök is hozzájárulhatnak a mikroműanyagok jelenlétéhez.

Nem mindegy azonban, milyen tejterméket fogyasztunk – ez ugyanis nagyban befolyásolja, mennyi mikroműanyag jut a szervezetünkbe. A tejben kilogrammonként mindössze nagyjából 350 mikrorészecskét találtak – ami jóval kevesebb, mint a sajtok esetében mért, kilogrammonként több mint 1 000 részecske.

A friss sajtokban kevesebb szennyező anyagot találtak, mint az érlelt fajtákban: előbbiben kilogrammonként átlagosan 1 280 részecskét, míg az érlelt fajtákban 1 857 részecskét mutattak ki.

A friss sajtoknál nincs hosszas érlelés vagy préselés – gyakorlatilag szinte egyenesen a csomagolásba kerülnek. Ilyenek többek között a mozzarella, a ricotta, a burrata, a feta, a mascarpone, a krémsajt, a túró, a paneer és a queso blanco (fehér sajt).

Az érlelt sajtokat ezzel szemben hosszabb ideig érlelik, ami karakteresebb ízt és állagot ad nekik. Ilyen például a cheddar, a gouda, a gruyère, a camembert, a parmezán, illetve a kék sajtok, mint a gorgonzola.

De miért is baj, ha mikroműanyag kerül az ételeinkbe?

A kutatás még korai szakaszban jár, de egyre több tanulmány utal arra, hogy a szervezetben felhalmozódó mikroműanyagok számos egészségügyi problémával hozhatók összefüggésbe.

A vizsgálatok szerint ezek az apró részecskék megzavarhatják a vércukorszint szabályozását, károsíthatják a májat, ronthatják a mentális egészséget, krónikus gyulladásokat válthatnak ki, roncsolhatják a sejteket, felboríthatják a hormonháztartást, sőt még a bélflóra egyensúlyát is megzavarhatják.

A mikroműanyagoknak való kitettséget ráadásul olyan súlyos egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozták, mint a rák, a meddőség, a szívbetegségek és bizonyos tüdőproblémák.

Ha szeretnéd csökkenteni a bevitt mennyiséget, a szakértők többek között azt javasolják, hogy mellőzd a műanyag palackos vizet, a csapvizet forrald és szűrd meg, cseréld le a műanyag vágódeszkát, és ne melegíts ételeket műanyag dobozban mikróban.