Gyorsabb lehet az ügyintézés, de könnyebb lesz a rejtőzködés. Az eddigi, papíralapú nyilvántartást ugyanis egy teljesen új fejlesztésű elektronikus rendszerre cserélik le, amely megfelel már az uniós adatvédelmi szabályozásnak. Ez komoly felkészülést igényel majd az ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvédektől, de az egyszeri lakásvásárlónak is hoz újdonságokat.
Várhatóan már jövőre teljesen új alapokra helyezik az ingatlan-nyilvántartást. Megváltozik az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés, jelentősen csökken a földhivatalok szerepe. Az ígéretek szerint mindez felgyorsítja és biztonságosabbá teszi az ügyintézést, az elektronikus aláírás kötelezővé tétele ugyanakkor még okozhat fennakadásokat.
Mivel az új rendszer már kompatibilis lesz az uniós adatvédelmi irányelvvel, nehezebb lesz követni a politikusok vagyonosodását. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a kormány a GDPR-ra hivatkozva a szükségesnél tovább nehezíti az újságírók dolgát – írja a Szabad Európa.
Könnyebb lesz elrejteni az ingatlanvagyont
Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága megmarad – erre már csak az adásvételek biztonsága miatt is szükség van –, de ez a nyilvánosság korlátozottabb lesz a mostaninál.
Az újfajta tulajdoni lapon ugyanis az ingatlan adatain túl a tulajdonosnak csak a neve, a születési éve és a lakcíme fog szerepelni – eddig látható volt a teljes születési dátum és az anyja neve is.
Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője szerint ugyanakkor mostantól bonyolultabbá válhat egy-egy ingatlan tulajdonosának egyértelmű beazonosítása, főleg ha a neve nem egyedi. Ez pedig megnehezítheti azoknak az újságíróknak a dolgát, akik a közpénz útját szeretnék nyomon követni – mondta a Szabad Európának. „Az utóbbi évek magyar joggyakorlatában látszik egy olyan mintázat, hogy igyekeznek a gazdagodást, a közérdeklődésre számot tartó információkat adatvédelmi okokra hivatkozva elrejteni. Nemcsak a jogalkotás tartalma felől kell vizsgálni, az ilyen – akár uniós jogharmonizáció által indokolt – változásokat, hanem azt is nézni, hogy miként fog a gyakorlatban lecsapódni.”
Ezzel függ össze egy másik változás is. Az új rendszerben ugyanis a tulajdoni lap másolatát lekérdezőnek nem csak azonosítania kell magát (az ügyfélkapus bejelentkezés miatt eddig is azonosítható volt, ki milyen tulajdonilap-másolatot kért le), de meg kell jelölni a lekérdezés okát is. A nyilvánosság szempontjából fontos kérdés, hogy lesz-e olyan választható opció, amelyet például oknyomozó újságírók írhatnak be, és ha igen, akkor milyen tulajdoni lap-másolatot enged letölteni a rendszer. A szemlén ugyanis nem szerepelnek az ingatlan korábbi tulajdonosai, csak a teljes verzión, egy tényfeltáró cikkhez viszont az ingatlan előző tulajdonosainak megismerése is releváns lehet.
