Jövőre bárki a saját kezében, az okoseszköze képernyőjén láthatja majd a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) előnyét, például, hogy a fizikai személyi keresgélése helyett digitális azonosítással is válaszolhat az igazoltató rendőrnek vagy az életkor felől érdeklődő dohányboltosnak. Az e-személyi pedig csak a beugró egy összetett rendszerhez, amivel digitalizáció és e-kormányzás terén felzárkózunk majd Európa sokszor irigyelt országaihoz – írja a Világgazdaság.
Készítő: Soós Lajos
|
Forrás: MTI/MTVA
Remek kiindulópontot nyújt a 2022-es Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP), illetve a 2023. november 17-i Infojegyzék, amit az Országgyűlés Hivatala készített éppen azért, hogy áttekintést adjon az elektronikus közigazgatás legújabb magyar és nemzetközi fejleményeiről.
Ezekben is áll, hogy a „digitális állampolgár” megfogalmazás nem új keletű, viszont napjainkban kicsit mást értünk alatta, mint a kezdetekben. Ez a kezdet több mint egy évtizeddel ezelőttre tehető:
A digitális azonosítás az első lépés
A projektterv vázolja, hogy 2022-től 2026-ig ívelően miként alakul majd a program, amelynek az egyéni felhasználáson kívül további céljai is vannak. Az első az egyes állami szerveknél keletkező adatok hatékonyabb összekapcsolása, hogy tovább gyorsuljon az ügyintézés. A második, hogy kiépüljön egy nemzeti felhőtechnológia, amely a további digitális fejlesztéseket megkönnyítheti, ráadásul költségmérséklő hatása is lenne. A harmadik pedig az összes online állami ügyintézési felület egységes vizuális megjelenítése plusz nyelvi egyszerűsítése.
A gyakorlat felé közelítve a dokumentum rögzíti, hogy miként is szökik majd be az életünkbe a DÁP, miként találkozik majd vele az ember. Hivatalos megfogalmazásban „a program megvalósulásakor a digitális állampolgár rendelkezésére fog állni”:
- az elektronikus tárcája, amely az összes okmány digitális változatát tartalmazza majd, s így lehetővé teszi a személyazonosság online ellenőrzését,
- az elektronikus aláírása, amellyel az Európai Unió egész területén érvényes módon hitelesítheti online dokumentumait,
- a digitális postaládája, ahol elérhetők lesznek az ügyintézés során érkező hivatalos levelek,
- az elektronikus dokumentumtára,
- az elektronikus fizetés lehetősége, amellyel elsősorban az államnak róhatja le fizetési kötelezettségeit.
Mindezeket foglalja össze a következő ábra, amely világosan mutatja, mi mindent lehet majd elintézni a DÁP-pal, és milyen felületeken.
Megismerhettük a digitális államot az Ügyfélkapun keresztül
Ráadásul jól állunk Ügyfélkapu-hozzáféréssel is: 2023 júniusából tízből hat embernek volt profilja, amelyen keresztül 4400 ügyet lehet intézni. Ennek öt éve még csak a hatodát lehetett, 2019-re azonban 4 millióra nőtt az esetszám, 2022-ben pedig már több mint 20 millió ügyet intéztek ezen a felületen, amelynek havonta 8 millió látogatója van, ami látványosan jelzi, hogy van igény a digitális megoldásokra.
Elérhető az Ügyfélkapu az ország 378 Digitális Jólét Pontján keresztül is, amelyeket azok számára hoztak létre, akik nem rendelkeznek internetképes eszközzel. Ők egy ATM-szerű géphez járulhatnak, amelyen a személyi azonosítás után szintén elektronikusan intézhetik a tíz kiemelt, legtöbbet igényelt ügyformát, amilyen például a személyi igazolvány pótlása, az anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány, valamint a vezetői engedély. Ezeken az érintőképernyős terminálokon 2023 első felében 7 ezer ügyet intéztek.
Az Ügyfélkapu tehát a ma elérhető legmodernebb formája a hivatalos ügyintézésnek – viszont übereli majd a DÁP
Mobil azonosítás vs. hagyományos azonosítás
A hazai program készítésekor áttekintették Ausztria, Csehország, Dánia, Finn- és Észtország már működő rendszereit. A „sógorok” most álltak át egy upgrade-elt mobilos alkalmazásra, ez az ID Austria, amely jó a személyi azonosításra, hozzá lehet férni a digitális szolgáltatásokhoz, és alá is lehet írni digitálisan. A csehek januárban érnek el ide, a dán, észt, finn hármas viszont jóval előrébb jár már.
Dániában 2021 óta használják a második generációs elektromos személyiket, a MitID-kat, amely már a digitális bankoláshoz is jó. Finnországban 2019 óta zajlik az Aurora-program, amelyben már a mesterséges intelligenciát is bevetik a DigiFinland-projekthez. Észtország pedig az első érkező volt a buliba, hiszen már 2017-ben bevezette a ráadásul szinte teljes körű digitális rendszerét, csak azok az ügyintézések képeznek kivételt, amelyeknél tényleg nem árt személyesen lenni: ilyen például a házasságkötés.
A baltiak már a következő probléma megoldásán dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a digitális átállás és üzemeltetés karbonlábnyoma:
a célkitűzés szerint 2030-ra abban a tekintetben is világelsők akarnak lenni, hogy övék legyen a legzöldebb digitális kormány.
A DÁP-app két szálon fut majd: lesznek benne életesemény-alapú ügyek, illetve az eddigi e-Papír továbbfejlesztett változata. A tesztüzem 2024 szeptemberében indulhat az alábbi tételekkel:
- saját adatok összegyűjtve és hitelesítve,
- rendőri igazoltatás adatellenőrzése már mehet így,
- leggyakoribb ügyek intézése (kormányablak-időpontigénylés, erkölcsibizonyítvány-igénylés),
- biztonságos digitális azonosítás és aláírás.
2025-től várható a teljes működés, 2026-ra pedig belép az e-posta: mindenki elektronikusan kaphat meg mindent a DÁP-alkalmazáson keresztül. Idetartoznak a közműszámlák is, amelyekhez már kapcsolódik majd a fizetési lehetőség. Továbbá az államigazgatási szervek is kötelesek a DÁP-appon keresztül válaszolni, ami egyidejűleg kézbesítettnek is minősül.
Mit jelent a személyes adatok védelme az interneten?
Elsődleges fontosságú a személyes adatok védelme, az internetes jogok és internetes adatvédelem, illetve a kiberbiztonság, másképpen digitális biztonság vagy online biztonság. Nem mindegy ugyanis, hogy online biztonságban keringenek-e majd az online személyes adatok, úgyhogy a digitális felelősség szellemében nyilvánvalóan szükséges a digitális infrastruktúra fejlesztése.
A fejlesztési szakaszban komplex szolgáltatói környezet alakul ki, már létező piaci szolgáltatásokat is terveznek használni, és akár EU-s forrásokra is pályáznak majd. A teljes fejlesztés a remények szerint jó hatással lesz a hazai innovációra általánosságban, továbbá élénkíti majd a magyar gazdaságot is.
Fontos kitétel ugyanakkor, hogy az egész DÁP-projektben a részvétel csak lehetőség, nem pedig kötelesség: ha valaki maradni akar a hagyományos ügyintézési formáknál, megteheti.
