Arra számítanak, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv legújabb módosítása erősíti a hazai trappista sajtok helyzetét, mivel az exportált termékeket így ki lehet szorítani. A korongokra figyeljen, ne a téglasajtokra!
Képünk illuaztráció Fotó: depositphotos
AMagyar Élelmiszerkönyvben kiegészítették a trappista sajtokra vonatkozó minőségi előírásokat: a probléma az, hogy a világban az óriás félkemény sajttömbök darabolva is forgalomba hozhatók trappista néven. Márpedig ezek között – akár edamiként, goudaként, trappistaként vagy „nagy lyukúként” jöttek ki a feldolgozóból – könnyű az átmenet, és az a vélelem, hogy időnként átcímkéznek egyes sajtokat – mondta a VG-nek Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Így tehát könnyen lehet, hogy a fogyasztók nem is trappista sajtot vásároltak, amely Magyarország vitán felül legnagyobb mennyiségben vásárolt ilyen élelmiszere. Most viszont ez a helyzet megszűnik: a magyar gyártók hagyományosan korong alakú trappistát gyártanak, a hasáb alakú trappista pedig csak szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz forgalomba hozható.
Sőt, termékszinten is jönnek az új kritériumok a trappistákra: eddig csak annyi volt a meghatározás, hogy oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt, mostantól viszont termékszinten szabályozzák a felhasználható összetevőket, a sajt alakját, méretét és az összetételét. A Magyar Élelmiszerkönyv pedig részletes érzékszervi követelményrendszert is tartalmaz.
Magyarország egyébként évente 60-65 ezer tonna sajtot importál, ebből 37 ezer tonna mennyiség sorolható be a félkemény kategóriába. Az esetleges átcímkézésre utaló jel, hogy ugyan Lengyelországban és Németországban a trappista kevésbé elterjedt, sőt, alig ismert, ezekből az országokból mégis tetemes mennyiségű így elnevezett sajt érkezett – írja a VG.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint tavaly 19 558 tonna, míg egy évvel korábban 17 611 tonna trappista sajtot értékesítettek belföldön a hazai feldolgozók.
Jobb, de drágább lehet a trappista
Magyarországon is emelkedett a nyers tej termelői ára: a kilogrammra vetített termelői átlagár augusztusban 181,71 forint volt – közölte az AKI. A fehérjetartalom 0,03 százalékpontos javulása, a zsírtartalom stagnálása, valamint az alapár 5 százalékos emelkedése mellett a nyers tej átlagára 6 százalékkal nőtt augusztusban az előző hónaphoz képest, 66 százalékos a drágulás egy év alatt.
Az intézet mérései szerint augusztusban az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül emelkedett a trappista sajt feldolgozói ára 75, az ömlesztett sajté 60, a tehéntúróé és a gyümölcsös joghurté 58-58, a natúr joghurté 57, a tejfölé 56 százalékkal. Éves szinten a sajt fogyasztói ára 82 százalékkal emelkedett a KSH szerint.
