A CNBC elemzése szerint azokban az országokban, ahol a védőoltások aránya és a Covid-19-fertőzés aránya egyaránt magas, leginkább a Kínában gyártott vakcinákra támaszkodnak. A készítmények a halálozások és a súlyos lefolyású betegségek megakadályozására alkalmasak, de a járvány terjedését csak korlátozottan lassítják. Kérdéses a nyájimmunitás kialakulása.
Akínai vakcinák hatékonyságát egyre nagyobb vizsgálatnak vetik alá nemzetközi szinten, aminek két oka van: egyrészt nem állnak rendelkezésre adatok a fertőzőbb delta-változat elleni védelemükről, másrészt egyre több országban, ahol használták őket, újra belobbant a járvány. A CNBC megállapította, hogy a népességszámmal kiigazított heti Covid megbetegedések száma a világ legjobban beoltott országai közül legalább hatban emelkedett – és ezek közül öt Kínából származó vakcinákra támaszkodik a járványvédelem során.
A hírcsatorna 36 olyan országot azonosított, ahol július 6-án több mint 1000 új megerősített koronavírusos eset jutott egymillió lakosra egy hetet vizsgálva. Az összehasonlításhoz az Our World in Data adatait használták, amely többek között az Egészségügyi Világszervezet, a kormányok hivatalos közléseit és az Oxfordi Egyetem kutatói által gyűjtött információkat tartalmazza. A CNBC ezután külön megvizsgálta azokat a 36 ország közül, ahol a lakosság több mint 60 százaléka kapott legalább egy adag Covid-elleni vakcinát.
Összesen hat ilyen állam van most a világon, és közülük ötben a kínai vakcinát (a Sinovacot és a Sinopharmot) használják a nemzeti oltási program jelentős részeként: az Egyesült Arab Emírségek, a Seychelle-szigetek, Mongólia, Uruguay és Chile. Közülük az egyetlen ország, amely nem függ a kínai vakcináktól, az Egyesült Királyság.
A mongol állami tulajdonú Montsame hírügynökség májusban arról számolt be, hogy az ország 2,3 millió adag vakcinát kapott a kínai állami tulajdonú Sinopharmtól, amelyből Magyarország is vásárolt. Ez jóval meghaladja az orosz Szputnyik V 80 000 adagját és a Pfizer-BioNTech mintegy 255 000 adag oltását, amelyet Mongólia a múlt hétig kapott. Chile 16,8 millió dózist kapott a pekingi székhelyű Sinovac Biotech oltóanyagából – szemben a Pfizer-BioNTech 3,9 millió adagjával és két másik oltóanyag kisebb mennyiségével, jelentette a Reuters a múlt hónapban. Az Egyesült Arab Emírségek és a Seychelle-szigetek oltási kampányaik kezdetén nagymértékben támaszkodtak a Sinopharm vakcinájára, de a közelmúltban mindkettő más vakcinákat vezetett be. Uruguayban a Sinovac oltása a Pfizer-BioNTech oltóanyaga mellett leggyakrabban használt vakcina. Eközben az Egyesült Királyságban a Moderna, az AstraZeneca-Oxford, a Pfizer-BioNTech és a Janssen vakcináit hagyták jóvá. Az Egyesült Királyságban az elmúlt hetekben megugrottak a Covid megbetegedések, mivel ott a fertőzőképesebb delta változat terjedt el.
Több tényező is okozhatja a Covid-megbetegedések megugrását azokban az országokban, ahol magas az oltási arány. A vakcinák nem nyújtanak 100 százalékos védelmet, így azok, akik be vannak oltva, még mindig megfertőződhetnek. Emellett a koronavírus új változatai könnyebben áttörhetik a vakcinák védelmét.
A CNBC hangsúlyozza, hogy a járványügyi szakemberek szerint az országoknak nem kellene leállniuk a Kínából származó koronavírus-vakcinák használatával, különösen amíg az alacsony és közepes jövedelmű országok körében korlátozott a vakcinaellátás. A Sinopharm és a Sinovac által jóváhagyott vakcinák közül sok ország és terület fejlődő nemzet, amelyek nem tudnak versenyezni a gazdagabb országokkal az Egyesült Államokban és Európában kifejlesztett vakcinákért.
Ha a vakcinák hatékonysága alacsonyabb, akkor több embert kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez. Ez akkor következik be, amikor a vírus már nem terjed gyorsan, mert a legtöbb ember immunis az oltás vagy a fertőzésből való felépülés miatt. Néhány ország úgy döntött, hogy a járvány korai szakaszában megpróbálja elérni a nyájimmunitás elérését, de úgy tudjuk, hogy ez egyetlen országban sem sikerült. Néhányan, akik azt mondták, hogy elérik, mint például Svédország, végül sokkal súlyosabban megsínylették a Covidot, mint a szomszédos országok, amelyek az oltási utat választották.
Gyengébb hatékonyság, elérhetetlen nyájimmunitás
Az Új-Dél-Walesi Egyetem Sydney-i Kirby Intézetének tanulmánya azt állította, hogy az ausztrál Új-Dél-Wales államban a nyájimmunitás akkor érhető el, ha a lakosság 66 százaléka kap 90 százalékos hatékonyságú vakcinát minden fertőzés ellen. A kutatás szerint a lakosság 86 százalékára emelkedik a beoltandó lakosság aránya, ha a vakcina hatékonysága 70 százalékát. A 60 százalék alatti hatékonyság esetén nem érhető el a nyájimmunitás.
A gond az, hogy a Sinopharm oltóanyagának hatékonysága 79 százalékos a tüneti Covid-fertőzéssel szemben, állítja a WHO, de hatékonysága bizonyos csoportok – például a 60 éves és idősebb emberek – körében nem egyértelmű. Utóbbi miatt Magyarországon is heves viták vannak: idősek magánlaborokban végzett tesztjei alapján sokaknál nem alakul antitestválasz, ezért több szakértő és az érintettek egy jelentős része is követeli, hogy új oltást kapjanak. Az Egyesült Arab Emírségekben erre már van is lehetőség: ott a Sinopharm harmadik adagja helyett lehet kérni a Pfizer készítményét is. Itthon ilyen lehetőség nincs, pedig az érintettek már kérték ezt a kormánytól.
A Sinovac oltásának hatékonysága 50 százalék és 80 százalék feletti, attól függően, hogy melyik országban végezték a vizsgálatokat. Eközben a Pfizer/BionTech oltásánál 90 százalék feletti hatékonyságot állapítottak meg.
A szakértők szerint a klinikai vizsgálatok közötti eredmények nem hasonlíthatók össze közvetlenül, mivel minden vizsgálatot másképp állítanak össze. Egy hongkongi tanulmány azonban „lényegesen magasabb” ellenanyagszintet talált azoknál az embereknél, akik a BioNTech oltást kapták, mint azoknál, akik a Sinovac vakcinát kapták – számolt be a South China Morning Post.
Egyes szakértők szerint a különböző koronavírus-vakcinák mögött álló technológia magyarázhatja a hatékonyságukban mutatkozó eltéréseket. A Sinopharm és a Sinovac vakcinái úgy váltanak ki immunválaszt, hogy a szervezetet egy legyengített vagy „inaktivált” vírusnak teszik ki – ez egy bevált módszer, amelyet a vakcinák évtizedek óta alkalmaznak. A Pfizer-BioNTech és a Moderna a vakcináikat a hírvivő RNS-nek nevezett technológiára alapozták, amely a szervezetet arra utasítja, hogy olyan vírusfehérjéket állítson elő, amelyek immunválaszt váltanak ki. A vektorvakcinák (mint a Janssen, a Szputnyik V vagy az AstraZeneca) egy vivővíruson keresztül juttatják be a SARS-CoV-2. vírus egy részletét, amely így nem képes fertőzni, de az immunrendszer felismeri a kórokozót és védettséget alakít ki ellene.
A Sinopharm és a Sinovac nem válaszolt a CNBC megkeresésére.
Korábban a CNN is foglalkozott a gyengébb járványügyi eredményeket felmutató kínai készítményekkel. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a két oltóanyagnak a megfertőződéssel szembeni kisebb hatékonyság ellenére azért van szerepük a járványkezelésben, mert a súlyos és halálos kimenetelű lefolyásoktól jól védik az oltottakat, így kisebb a nyomás az ellátórendszeren.
Indonéziában viszont épp az orvosok és az egészségügyi dolgozók – akik a Sinovac-vakcinával teljesen be van oltva – is elkapták a betegséget, így kevesebb ember tud az ellátásban dolgozni.
