Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat hétfőn, amely preambuluma szerint az új gazdaságpolitika költségvetése.
Az eddig lesajnált globális Dél és Kelet emelkedik, az eddig szinte egyeduralkodó Nyugat pedig veszít erejéből. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodni kell – írták.
A gazdasági semlegesség alapjaira új gazdaságpolitika épül, az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is. Három fő pillére: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás és a Demján Sándor-program.
Az akcióterv és a gazdasági semlegesség politikája 2025-től új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot – hangsúlyozza az előterjesztő.
Az új gazdaságpolitika fontos elemei között említik a növekedésen alapuló bérmegállapodást a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. Olyan többéves bérmegállapodás alapjait teszi le ez a költségvetés, amivel kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért – áll a javaslatban.
A kis- és középvállalkozások támogatásában lesz új, maximum 3,5 százalékos kedvezményes hitel, exportösztönzés, támogatás a digitalizációhoz, adminisztráció-csökkentés és „legnagyobb újdonságként” tőkejuttatás.
Azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak, adókedvezményt adnak, a fiatalok számára elérhető piaci lakáshitel kamatát 5 százalékra szorítják le, és kollégiumok is épülnek – sorolja az előterjesztés. Lehetővé teszik a nyugdíjmegtakarítások és a SZÉP kártya felhasználhatóságát lakásfelújításra.
A benyújtott költségvetésben a honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot. A rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.
A büdzsében több mint 1600 milliárd forintot biztosítanak az oktatásban dolgozók bérére, a kormány teljesíti vállalását, a tanárok fizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ez közel 2500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest.
A dokumentumot Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtotta be, arról a parlament plenáris ülése november 27-29-én 30 órás időkeretben fog tárgyalni, a zárószavazása december 20-án lehet.
Az egészségügyi bérekre fordított összeg csaknem négy és félszeresére nő 2010-hez képest, egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint jut.
A vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre.
A 2025-ös költségvetés kiemelt tétele a családtámogatás, amire több mint 3750 milliárd forintot biztosít, 2800 milliárd forinttal többet a 2010. évinél.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata.
A Babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, meghaladja a 140 milliárd forintot. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-től, erre jövőre 19 milliárd forintot fordítanak.
A költségvetés biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést. 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a NŐK40 program is.
A következő évben több száz beruházás indul, lesz folyamatban, illetve kerül átadásra. 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, összköltségük meghaladja a 8100 milliárd forintot, amiből a 2025-re eső rész 480 milliárd forint.
A javaslat szerint az államháztartás központi alrendszerének 2025. évi kiadási főösszege 42 862 163,1 millió forint, bevételi főösszege 38 739 173,2 millió forint, hiánya 4 122 989,9 millió forint.
