Június utolsó vasárnapján különösen bensőséges és megható eseménynek adott otthont a Vásárosnaményi Római Katolikus Templom: tizenkét gyermek részesült elsőáldozásban, életük egyik legszentebb és legemlékezetesebb napján. A szertartást Marosi József atya, a közösség lelkipásztora celebrálta, aki szívhez szóló szavakkal köszöntötte az ünneplő családokat és az ifjú elsőáldozókat.

A templomot ünnepi díszítés, a padokat pedig meghatódott szülők, rokonok és hívek töltötték meg. A fehér ruhába öltözött gyermekek – arcukon áhítattal és izgatottsággal – léptek Isten színe elé, hogy először részesüljenek az Oltáriszentségben. A hosszú hónapok óta tartó felkészülés, tanulás és lelki elmélyülés ezen a napon ért szent csúcspontra.

Marosi József atya prédikációjában kiemelte az Eucharisztia fontosságát, a szeretet, a tisztaság és a hit példáját, amelyet a gyerekek immár maguk is hordozhatnak. Hangsúlyozta, hogy az elsőáldozás nem csupán egy hagyományos szertartás, hanem egy új lelki kapcsolat kezdete Jézussal, amely egész életükön át elkíséri őket.

A liturgia minden mozzanata mély érzelmeket ébresztett: a gyertyás bevonulás, az ünnepi énekek, az első szentgyónás tisztító ereje, végül pedig az a pillanat, amikor a gyermekek először vehették magukhoz Krisztus testét. A templom falai között szinte tapintható volt az öröm, a meghatottság és a hit ereje.

Az esemény végén a gyerekek emléklapot és kis ajándékot is kaptak, majd közös fotó készült, amely örök emlékként őrzi meg e felejthetetlen nap minden pillanatát. A családok a templomkertben is együtt maradtak még egy kis ideig, megosztva egymással a közös öröm perceit.

Ez a nap nemcsak a tizenkét kisgyermek számára volt mérföldkő, hanem az egész egyházközség ünnepe is lett: a hit továbbadásának, az egymásért való imának, az összetartozás erejének ünnepe.