A vadveszélyt jelző tábla önmagában nem garantálja, hogy elkerülhető egy baleset, egy váratlanul az útra ugró őz vagy szarvas pedig pillanatok alatt súlyos anyagi kárt, sőt akár tragédiát is okozhat. De ki viseli a felelősséget, ha egy autós vadat üt el? Mikor téríthet a biztosító, és milyen új technológiák segíthetnének abban, hogy a járművezetők időben értesüljenek a közelben mozgó állatokról?

Ezekre a sokakat érintő kérdésekre keresték a választ a vásárosnaményi megyei vadásznapon és trófeamustrán, ahol egy érdekes szakmai előadás és kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül a vadgázolások megelőzésének, jogi hátterének és biztosítási vonatkozásainak legfontosabb kérdéseit. A beszélgetés résztvevői Körtvélyesi Noémi vadgazdálkodási szakirányító, egy innovatív vad-előrejelző rendszer fejlesztésének egyik közreműködője, valamint Fábián Zsolt biztosítási szakértő voltak. A beszélgetést Bodnár Zsolt moderálta.

A rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt: a vadbalesetek megelőzéséhez nem elegendő pusztán a közlekedők óvatosságára hagyatkozni. A technológiai fejlesztések, a megfelelő úthálózati védelem, a jogi szabályozás és a biztosítási megoldások egyaránt fontos szerepet kaphatnak abban, hogy kevesebb legyen a baleset, a sérült ember és az elpusztult vad.

Nemcsak figyelmeztethet, hanem időben jelezhet is az új technológia

A beszélgetés egyik legizgalmasabb témája a vad-előrejelző rendszerek bemutatása volt. Körtvélyesi Noémi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon megszokott vadveszélyt jelző táblák elsősorban egy adott útszakasz általános kockázatára figyelmeztetik a közlekedőket. Az újabb technológiai megoldások ezzel szemben már azt is jelezhetik, ha ténylegesen vad tartózkodik az út közelében.

Az ilyen rendszerek különféle érzékelők segítségével működhetnek. Egyes megoldások fénysorompót alkalmaznak, mások passzív infravörös érzékelőkkel, a mozgás és a hőmérséklet-különbség észlelésével ismerik fel az állatok jelenlétét. Amikor a berendezés vadmozgást érzékel, aktiválja a figyelmeztető jelzést, például villogó fényekkel hívja fel a járművezetők figyelmét a fokozott veszélyre. Egyes rendszerekben az egymással kommunikáló érzékelők akár egy teljes, több száz méteres útszakasz figyelmeztető jelzéseit is működésbe hozhatják. Ez különösen hasznos lehet azokon a helyeken, ahol rendszeresen keresztezik vadak az utat, vagy ahol a korábbi balesetek indokolttá teszik a korszerűbb védekezést. Körtvélyesi Noémi elmondta, hogy Svájcban már évtizedek óta alkalmaznak hasonló megoldásokat. Véleménye szerint Magyarországon is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani ezekre a fejlesztésekre, különösen a balesetveszélyes útszakaszokon, az autópályák fel- és lehajtóinál, illetve ott, ahol a vadak rendszeresen megjelennek.

A szakember hangsúlyozta: a balesetek egyik alapvető problémája, hogy a sofőr sokszor csak akkor észleli az állatot, amikor már alig marad ideje reagálni. Ha a veszélyt korábban sikerül felismerni, nagyobb esély nyílik a megfelelő sebesség megválasztására és a baleset elkerülésére.

Ki a felelős, ha vad kerül az autó elé?

A beszélgetés másik fontos témája a vadgázolások jogi háttere volt. A résztvevők rámutattak arra, hogy a felelősség kérdése korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Fábián Zsolt biztosítási szakértő hangsúlyozta: minden esetet a körülmények figyelembevételével kell megvizsgálni. Számít, hogy hol történt a baleset, milyen útviszonyok és látási körülmények voltak, betartotta-e a sofőr a közlekedési szabályokat, illetve felmerülhet-e a vadászatra jogosult vagy más érintett felelőssége.

A szakértő kitért arra is, hogy a vadgázolások megítélésében jelentős változást hozott a 2023. július 1-jétől alkalmazandó jogi szabályozás. Az általános szabály szerint a vad és a gépjármű ütközéséből eredő kárért főszabály szerint a gépjármű vezetője felel, ugyanakkor léteznek olyan körülmények és kivételek, amelyek módosíthatják a felelősség megítélését. A vadásztársaság felelőssége például akkor is felmerülhet, ha a baleset összefüggésben áll a vadászati tevékenységgel, vagy a jogszabályok által meghatározott feltételek fennállnak. A vadveszélyt jelző tábla megléte vagy hiánya szintén fontos körülmény lehet, de önmagában egyik sem ad minden esetre érvényes választ. A beszélgetés során a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az autópályákon és gyorsforgalmi utakon különös jelentősége van a megfelelő vadkerítéseknek, azok karbantartásának, valamint a környezet biztonságos állapotának. A hiányos vagy megrongálódott védelem, illetve a beláthatóságot akadályozó növényzet adott esetben szintén szerepet kaphat a felelősség vizsgálatában.

A legfontosabb tanulság tehát az, hogy egy vadgázolás után nem lehet minden esetben automatikusan kijelenteni, ki a felelős. Az ügy körülményeit egyedileg kell értékelni.

Kötelező biztosítás vagy casco? Nem mindegy, melyikre számíthatunk

A kerekasztal-beszélgetésen a biztosítások közötti különbségeket is részletesen körbejárták, hiszen egy vadgázolás után sok autós számára éppen az jelenti a legnagyobb kérdést, hogy ki téríti meg a megrongálódott jármű javításának költségeit. Fábián Zsolt közérthetően ismertette a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco közötti alapvető különbséget.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) alapvetően az általunk másoknak okozott károk megtérítésére szolgál. Nem általános fedezet a saját autónkban keletkezett vadkárra, sőt bizonyos esetekben a vadban keletkezett kár megtérítése is felmerülhet a járművezetővel szemben. A casco biztosítás ezzel szemben a saját járműben keletkezett károkra is fedezetet nyújthat. A szakértő példájában az állattal való ütközésre kiterjedő fedezet nemcsak vadra, hanem a szerződési feltételek szerint más állatokkal való ütközésre is vonatkozhat.

Fontos azonban, hogy a biztosítás pontos tartalma szerződésenként eltérhet. Az sem mindegy, hogy valóban megtörtént-e az ütközés, vagy a sofőr a vadat kikerülve egy fának, árokba vagy más akadálynak hajtott. Az utóbbi esetben a kizárólag vadütközésre szóló fedezet nem feltétlenül elegendő, míg a töréskárokat is fedező casco megfelelő feltételek mellett segítséget jelenthet. A szakértő arra is rámutatott, hogy a vadásztársaságok számára is léteznek felelősségbiztosítási konstrukciók. Ezek jelentősége különösen azokban az esetekben merülhet fel, amikor a vadásztársaság felelőssége megállapítható.

A tanács egyértelmű: érdemes még a baj bekövetkezése előtt átnézni a biztosítási szerződéseket, és pontosan tisztázni, milyen károkra terjed ki a választott védelem.

A texasi kaputól a korszerű érzékelőkig – többféle megoldás segíthet

A beszélgetés során szó esett egy kevésbé ismert, hazánkban is alkalmazott műszaki megoldásról, az úgynevezett texasi kapuról is. Ez egy speciális, rácsos útfelület, amelyet elsősorban arra használnak, hogy az állatok ne tudjanak könnyen átkelni egy kijelölt határon, miközben a járművek áthaladhatnak rajta. A rendszer hatékonysága ugyanakkor nagyban függ a kialakítástól és a megfelelő elhelyezéstől. Ha az állatok a szerkezetet egyszerűen megkerülhetik, a védelem már nem biztosítja a kívánt eredményt. A résztvevők szerint a jövőben nem feltétlenül egyetlen technológia jelentheti a megoldást. Sokkal inkább a különböző módszerek összehangolt alkalmazása hozhat előrelépést: a megfelelő kerítések, a vadveszélyt jelző táblák, az aktív érzékelőrendszerek és a körültekintő közlekedés egyaránt fontos szerepet kaphatnak. A szakemberek a vadásztársaságok és a biztosítók együttműködésének lehetőségeiről is beszéltek. Felmerült olyan biztosítási konstrukció kidolgozásának gondolata is, amely a vadásztársaságok és a járműtulajdonosok kárainak rendezését egyaránt segíthetné.

Nemcsak anyagi kár: a vadállomány védelme is közös érdek

A rendezvényen hangsúlyosan megjelent az a gondolat is, hogy a vadgázolások nem kizárólag a közlekedők problémáját jelentik. Egy-egy ütközés az állat pusztulásával, jelentős anyagi veszteséggel és akár súlyos személyi sérüléssel is járhat.

Körtvélyesi Noémi szerint a megelőzésnek ezért szélesebb összefüggésben kell megvalósulnia. A korszerű vad-előrejelző rendszerek elterjedése nemcsak a gépjárművezetők biztonságát szolgálhatná, hanem a vadállomány indokolatlan pusztulásának mérsékléséhez is hozzájárulhatna. A beszélgetésen elhangzott az is, hogy a vadbalesetek egy része nem kerül be a hivatalos nyilvántartásokba, így a tényleges helyzet felmérése sem mindig egyszerű. A vadgázolások gyakoriságát a térség adottságai, az állomány összetétele és az állatok viselkedése is befolyásolja. A szakemberek a Nimród vadászati szaklapban megjelent, a vadgázolások előfordulását és a különböző vadfajok érintettségét vizsgáló elemzésekre is felhívták a figyelmet.

A vásárosnaményi kerekasztal-beszélgetés végén a résztvevők abban egyetértettek, hogy a megelőzés, a tájékoztatás és a korszerű technológiák alkalmazása egyaránt fontos. A cél, hogy a vad és az ember találkozása minél ritkábban végződjön balesettel, és az utakon közlekedők, valamint a természet értékei is nagyobb biztonságban legyenek.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük