Elsősorban nagyvadak, de nagy számban apróvadak is áldozatául esnek a gázolásoknak a magyar közutakon, milliárdos nagyságrendű a kár – mondta az InfoRádiónak Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

A Soproni Egyetemnek van egy statisztikája, amely alapján az ütközések következtében elhunyt vadállatok fele nagyvad, a számuk mintegy hatezer az elmúlt vadászidényben. Közel 10 ezer róka, 4 és fél ezer borz és közel 450 vidra esik áldozatul egy ilyen ütközés során. Ha értéket nézünk, több mint 1,1 milliárd kár keletkezett a vadállományban” – ecsetelte Méhes Dóra.

Ha valaki vadat lát az út mentén, akkor lassítania kell, vagy ha nagyvadról van szó teljesen megállni. Ha megtörténik a baj és a kocsi elé ugrik az állat vészfékezés szükséges, de semmiképpen sem szabad félrerántani a kormányt.

A vadgázolás közúti balesetnek számít, így

az ütközés után mindenképpen rendőrt kell hívni

– sorolta a teendőket Méhes Dóra. A szóvivő hozzátette a vadat tilos hazavinni, mert ez lopásnak számít.

„Nem szabad elvinni a helyszínről a vadat. A területileg illetékes vadászatra jogosultak kiértesítése megtörténik a rendőrségen keresztül. Állami tulajdon a vad.”

Székely István, a vadászkamara ügyvédje elmondta, hogy bonyolult peres eljárássá is fajulhat egy vadgázolás, ökölszabályként annyi elmondható, hogy a vadveszélyt jelző tábla és az autós vezetési stílusa perdöntő lehet.

„Felróható magatartás lehet a vadászatra jogosult oldaláról az, ha egy évszázados vadváltó keresztezi a közutat,

vagy pedig olyanok a körülmények, hogy a vadak folyamatosan mozognak az út egyik oldaláról a másikra, és nincs kint a vadveszélyre figyelmeztető tábla. Ha nincs kint, a vadászatra jogosult felel az autóban okozott kárért, és viseli a vadban keletkezett kárt is. Ha viszont kint van a tábla, és az autós még túl gyorsan is hajt, akkor az autós felelhet.”

Méhes Dóra arról is beszélt, hogy ha az ütközéskor a vad nem halt meg, semmikép sem szabad a közelébe menni, mert a sérült, rémült állat veszélyes lehet.